2013.06.11. 14:22
Újabb tüneményes lakókkal gazdagodtunk!
A távolabbi fotókon nem is látszódik semmi, csak fák, ágak, avar, napfény... Ha közelítünk, még akkor is csak halvány sejtésünk lehet, hogy ott, középen az, mintha „valami” lenne… Egy igen közeli fotó leplezi csak le a „láthatatlan” kis szarvast, aki úgy beleolvad a környezetébe, mintha ott se lenne.

A gyönyörű dámborjú még csak pár napja született, de nagyon jól megtanulta a leckét, és a gyakorlatban is kiválóan alkalmazza, amit a mamája a lelkére kötött: ha óriás salátalevelek potyognak is az égből, akkor sem szabad megmozdulni, pisszenés nélkül kell feküdni, minél közelebb a földöz, és úgy csinálni, mintha nem is léteznénk!

Ez nem vadasparki kacsa - Öten vannak, puhák, mint a vattapamacs és méretüket tekintve körülbelül akkorák is. Ügyesen tudnak „csónakázni” a vízen, úszóhártyás, apró lábacskáikat evezőlapátként használják. Cérnavékonyan, alig hallhatóan hápognak, vagyis még inkább csak csipognak, miközben anyukájuk aggodalmaskodva próbálja a kisebbfajta lehetetlent véghezvinni: egy kupacban, maga körül tudni a csöppségeket. Hát igen, a tőkésréce mamák élete sem fenékig ebihal…



Oldaltérkép
Nyitó oldal





