Oldaltérkép
Nyitó oldal2013.12.11. 15:21
A Budakeszi Vadaspark állatsimogatójában felpezsdült az eddig sem unalmas élet!
A jól összeszokott dámos-muflonos közösségbe új jövevény érkezett a minap! Amikor a csipet csapat megneszelte, hogy valami izgi fennforgás történik a fedett etető házikójukban, csapatostól vonultak kideríteni, mi folyik odabent. Az állatorvosok óvatosan letették a még kábult dámocskát a puha szalmára, és beadták neki a „kijózanító” szérumot. A szer megtette a hatását, hősnőnk egy idő után meglepetten, ám teljesen tiszta tudattal álldogált a lábain, nézett ki a fejéből, és szemmel láthatóan az járt okos fejecskéjében, hogy „hol vagyok, hogy a csudába kerültem én ide... és… és kik ezek a kíváncsi szarvas-, és szarvasforma arcok, akik a szénarácson keresztül bámulnak engem?” Megdermedve, és továbbra is ugyanabban a pozícióban ácsorogva farkas… vagyis dámszemet nézett velük. Ő bent, a többiek kint. Patthelyzet. Bár az ajtó nyitva volt, egyetlen vállalkozó kedvű négylábú kollégának sem jutott eszébe, hogy bemenjen hozzá, egyszerűbb (és persze biztonságosabb) volt meglepetten, felháborodottan és kíváncsian bámulni az idegent.
A jelenetet figyelő gondozók dobtak egy-két csali-makkot a nyitott ajtóba, ez megtette a hatását. A simogató legkedvesebb és talán legkíváncsibb dámja, Bóbita odakocogott a makkért, és ha már ott volt, mintegy mellékesen besétált az új jövevényhez, hogy jól szemügyre vegye. A kis dám egyből felismerte, hogy fajtárs-pajtás érkezett, ezért – ebből talán nem lehet baj, gondolta – kedvesen hozzásimult. Bóbita a heves és meglepő érzelmi megnyilvánulástól kissé zavarodottan állt, és nem igazán tudta, hogy is kéne viselkedni ebben a fura helyzetben… Örüljön, és szeresse ezt a kis ártatlant, vagy inkább kicsit megpatázza, hogy tudja, hol a helye, és mit képzel, hogy csak úgy, besétál ide?! Úgyhogy néhány percig Bóbita arcán váltogatták egymást az érzelmek, hol boldogan simult ő is a kis dámhoz, hol fenyegetve felemelte mellső lábát, aztán ugyanazzal a lendülettel le is tette, és behunyt szemmel szerette az új barátot…
Amikor mindenki számára világossá vált, hogy az új lakótárs illatos szénán és egy kis zoo-csemegén kívül nem eszik mást – még muflont sem! – elkezdődhetett a csapatos ismerkedés és az úgynevezett „vonatozás”! A kis dám ment elöl, óvatos, kissé feszélyezett, de magabiztos(nak mutatott) léptekkel, mögötte Tájfun, és sorban a többi muflon, mind szagmintát szeretett volna venniazonnal az újoncról! Követték mindenhová, ha kanyarodott, ők is kanyarodtak, ha gyorsított, ők is gyorsítottak, ha lefékezett, akkor kissé egymásnak torlódva, döccenve megálltak… Szerencsére senki nem viselkedett agresszívan, vagy támadólag, és a kis dám azótais Bóbita védelme alatt áll.
A kis szarvas az emberekkel azért még elég bizalmatlan, és hogy sikeresen, gond nélkül történjen a beilleszkedése, kérjük kedves látogatóinkat, hogy az állatsimogatóba a szokásosnál is csendesebben viselkedjenek, és szíves megértésüket kérjük, amiért ezekben a hetekben egyszerre kizárólag csak 10 fő tartózkodhat a simogató területéna padokon, nyugodtan ülve!
Nyomtatás
