Pilismarótnál a júliusi-augusztusi felhőszakadások ellenére is az ötéves átlag alatt maradt a csapadékmennyiség (eddig 442 mm esett). Ezzel szemben a Ráckevei Erdészet területén nagy mennyiségű csapadék hullott, ami kedvező hatással volt a száraz termőhelyekre. Bőven az időszakos átlagon felüli csapadékmennyiséget mértek a Budapesti Erdészetnél is, ahol idén eddig 830 mm csapadék hullott, ami máskor egész éves adatnak is beillene.

 

A szeszélyes csapadékjárás, a viharos szelek azonban károkat is okoztak az erdőkben. A párás meleg sajnos ideális táptalajt szolgáltat a fákat megtámadó gombás fertőzések, a leveleken megjelenő lisztharmat számára. A Pilismaróti, a Szentendrei, a Visegrádi és a Budapesti Erdészet munkatársai által is regisztrált lisztharmat a növények egyik leggyakoribb és legkönnyebben felismerhető betegsége, mely elsősorban a szárat, a leveleket, a virágokat, a rügyeket támadja meg, sőt, egyes esetekben a termést, gyümölcsöt is. Amellett, hogy nem szép látvány (fehér vagy szürke poros kinézetű), súlyosan le is gyengítheti a megtámadott növényt, továbbá, ha a levél elég nagy felületét ellepi, akkor akár a fotoszintézis folyamatát is gátolhatja – a fertőzött levelek így idejekorán lehullanak. Emellett a rövid idő alatt lehulló, özönvízszerű csapadék helyenként elmosta, feláztatta az erdészeti utakat, melyek helyreállítása sok időbe telik, és jelentős költség- és munkaigényű feladat. A budapesti Hárs-hegy és a Hármashatár-hegy térsége különösen érintett volt, ezeken a területeken a közfoglalkoztatottak mintegy 10 kilométernyi útszakaszon, közel két hétig végeztek helyreállítási munkálatokat. Az extrém égszakadások természetszerű velejárói az erős széllökések is (a Valkói Erdészet melletti mérőállomás 150 km/h fölötti széllökéseket is regisztrált), amik a felázott, és emiatt „meggyengített” talajból könnyebben tudnak fákat kidönteni, de szerencsére idén csak izolált esetekről számolhatunk be, melyek az erdőállomány egészét tekintve nem okoztak komoly problémát.