Az erdőgazdálkodást hazánkban 10 évre érvényes erdőtervek szabályozzák, melyek terepi felvételezések, a gazdálkodókkal, a helyben illetékes önkormányzatokkal és civil szervezetekkel történő egyeztetések során, illetve az állapot és növedékadatok figyelembevételével határozzák meg az erdőkezelést, az elkövetkezendő évek beavatkozásait. Az erdőterv szerinti gazdálkodás során az erdők területe, fakészlete és természetessége nem csökken, a kitermelt faanyag mennyisége egyensúlyban áll a növedékkel. Az erdészeti hatóság által készített és betartatott erdőterv szavatolja az erdőkezelés fenntarthatóságát.

 

Klemencsics András, a Pest Megyei Kormányhivatal Földművelési és Erdőgazdálkodási Főosztályának vezetője az erdők hármas funkciójáról (gazdasági, védelmi és közjóléti) beszélt, majd a hatóság szerepét ismertette az erdőtervezésben. Grósz Róbert, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság erdészeti referense a Budai-hegyekben kitűzött természetvédelmi célokról és azok megvalósításához szükséges feladatokról beszélt. Szamosfalvi Károly, a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságának munkatársa a térség közjóléti, turisztikai fejlesztési lehetőségeit ismertette, hangsúlyozta a térségi önkormányzatok aktívabb szerepvállalásának fontosságát, hiszen a letelepedőhelyek, pihenőhelyek, kilátók elsősorban a helyiek egészségét és kikapcsolódását szolgálják. A térségben állami erdőket kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. részéről Szentpéteri Sándor pályázati és erdőtervezési főelőadó tartott tájékoztatást az erdőkezelési gyakorlatról, a folyamatos erdőborítással kezelt erdők területének növekedéséről. Kiemelte, hogy a Budai-hegység erdeiből kitermelt faanyag 90%-át tűzifaként a helyi lakosság hasznosítja, jelentős a szociális és a rezsicsökkentés keretében értékesített mennyiség. Az előadásokat Mészöly Károly, az erdészeti hatóság erdőtervezésért felelős vezetője zárta a tíz éves körzeti erdőterv ismertetésével, melynek értelmében a Budai-hegyek erdőtervezési körzetben folyamatos erdőborítással kezelt erdők aránya eléri a 83%-ot, ami országos szinten a legmagasabb aránynak számít az ilyen típusú gazdálkodást illetően.