Oldaltérkép
Nyitó oldal2009.11.10. 15:45
Az eső ellenére is sokan érdeklődtek a Budapesti Erdészet Árpád-kilátónál tartott tájékoztatója iránt. A társaság a térségben zajló természetvédelmi fejlesztésekről adott tájékoztatót. Egyben informálták a lakosságot az Árpád-kilátó mellett novembertől január közepéig tartó fakitermelési munkákról.
A Hármashatár-hegy térségében az Európai Unió által támogatott Parkerdő természetesen program keretében történik az idegenhonos fafajokból álló erdők rehabilitációja. A természetvédelmi szempontú beavatkozás célja a fenyő állmományok őshonos fafajokkal történő lecserélése. Jelenleg a tavasszal kezdődött fejlesztések mésodik üteme zajlik a térségben. Ez egyrészt csemete ültetést jelent, a nyár eleji aszály ugyanis a tavaszi erdősítések jelentős részét elpusztította. A tavaszi és az őszi ültetési időszakban így öszesen 60 000 facsemetét ültetnek el a térségben.Az Árpád-kilátónál november második felében pedig ismét fakitermelés veszi kezdetét. Az időjárástól függően várhatóan január közepéig tartó munkálatok során az idős feketefenyőket termelik ki ott, ahol természetes úton már elegendő lombos fa telepedett meg. Így mesterséges ültetés nélkül lehet átalakítani az erdőt a természetvédelmi szempontból kívánatos őshonos lombos fafajokból álló állományra.
A Parkerdő természtesen projekt keretében a II-III. kerületben elért eddigi eredményeink:
- - Az idegenhonos feketefenyő állományok cseréje 6 helyszínen, összesen 16 hektáron kezdődött el. Ebből 2 hektáron ültettünk 2009. tavaszán őshonos lombos (csertölgy) fafajokat, összesen 40 000 db csemetét.
- - 2 hektárnyi területen kapáltunk, sarlóztunk, és 21,3 hektáron szorítottuk vissza a csemeték fejlődését akadályozó kúszónövények, az iszalag és a szeder növekedését (a fiatal erdők fennmaradását és természetes növekedését biztosító munkálatok a pályázat első két évében uniós segítséggel, később pedig önerőből zajlanak)
- 14 hektáron a fenyőerdők helyére nem kellett csemetéket ültetni, mert a fenyőerdő árnyékában természetes úton kialakult fiatal lombos egyedek az öreg erdő gyérítését követően már képesek az őshonos lombos társulás kialakítására.
- Az Alsó-Kecske-hegyi bányában (kőfejtőben) megtörtént az 1 800 m2-nyi sziklafal biztonsági vizsgálata - szakszóval kopogózása -, valamint a bányarézsűk kialakítása, megtisztítása. A meglazult sziklarészeket lebontottuk, illetve biztonsági hálóval fedtük le. Jelenleg zajlik a bánya körül húzódó balesetvédelmi korlát kiépítése. Ugyanezeket a műveleteket a III. kerületi Remete-hegyi és Róka-hegyi bányákban további 19 200 m2-nyi sziklafalon végeztük el.
- A Nagy-rét és a Hármashatár-hegy térségében 4 db új sorompót helyeztünk ki, fékezve ezzel az erdőben évről-évre jelentős természeti kárt okozó extrém erdőhasználatot.
2009-2010-ben megvalósuló fejlesztések:
- az idegenhonos állomány cseréje, összesen 7,3 hektáron, további 3 erdőrészletben történik meg. Itt a 2009. ősz végi-tél eleji fakitermelést a természetes újulat éveken keresztül tartó ápolása követi;
- a tavaszi ültetések helyszínén pótoljuk a tavaszi aszály miatt elpusztult fákat, további 10 000 db csertölgy csemetét ültetünk el hektáronként 2009. november elején;
- a Francia-bányában és 2010-ben a Tündér-sziklánál, a Nagy-Hárs-hegyi bányában és mindkét Mátyás-hegyi kőfejtőben mintegy 18 800 m2 sziklafelület átvizsgálásával folytatjuk az élettelen természeti értékek tavasszal megkezdett megóvását és balesetmentesítését.
A térségben végzett erdőrehabilitáció háttere
A Hármashatár-hegy felszínét a középkorban még egybefüggő erdőtakaró borította. Mátyás korában például legendás vadaskertek voltak itt. Az 1700-as években az erdőket kiirtották, helyüket szőlőültetvények és gyümölcsösök foglalták el. Később a szőlő nagy része a filoxéra járvány következtében szinte egyszerre elpusztult, s az ültetvények helyén nem indult újra a művelés. Mivel nem maradt állandó növényzet, a csapadék egyre jobban fellazította a talajt, s hosszú idő alatt le is mosta annak jelentős részét.
A hegyvonulatokon megmaradt sekély termőréteg megtartása, valamint a talajerózió megfékezése céljából - közel száz esztendővel ezelőtt – a területet újra beültették: szélsőséges körülmények között is élet- és növekvő képes feketefenyőket telepítettek, melyek a talajt megfogva a többi faj számára is kedvező életteret teremtettek. Az akkori elgondolás sikerét jelzi, hogy az így telepített fenyőerdő védelmében idővel megjelent a lombos újulat, a virágos kőris, a molyhos és csertölgy és néhány cserjefaj is. Az feketefenyő állomány az idők során eredeti funkcióját betöltötte, azonban mára jelentős része elöregedett. Az élőhely-rekonstrukció folytatásaként a Pilisi Parkerdő Zrt. – mint a terület gazdája és kezelője – idén februárban egy több éven át tartó komplex programot indított, melynek első, kezdeti szakasza az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósul meg. A program legfőbb célja a lombos erdőállomány kialakításához szükséges feltételek mielőbbi megteremtése, valamint az őshonos fafajok arányának maximálisra növelése. Ehhez a meglévő lombos újulat kímélete, tölgy csemeték telepítése, illetve a megerősödésükig végzett ápolási munkák végzése egyaránt szükséges. A kívánt erdőtársulás – molyhos-tölgyes, vagy cseres-tölgyes – további kísérő fajai (pl. juharok, kőrisek) a környezetből települnek be.
A jelenlegi növénytársulás koronaszintje alapvetően tájidegen és idegenhonos fajokból (feketefenyő) áll, melyek jelentősen korlátozzák az alacsonyabb szintek élőhelyi viszonyait. Árnyalásuk (a fenyőerdőkre jellemzően) túlzottan erőteljes, a lehullott tűlevelekből álló avar nehezen bomlik, és a bomlási termék savanyú kémhatású, ezért a lomberdőkben megszokott folyamatok nem tudnak végbemenni. A talajflóra is más, mint ami az őshonos lombos fajok alatt alakul ki. Mindezek együttes következménye, hogy a cserje- és gyepszint faj- és egyedszáma pillanatnyilag túl alacsony és a kívánatos őshonos fajok helyett a zavarástűrők és a tág ökológiai tűréshatárú gyomok dominálnak.
A projekt célja ezen állapot természet közeli beavatkozással történő megváltoztatása, a megjelent lombos fafajok csemetéi és az őshonos cserjefajok számára optimálisabb növekedési környezetet megteremtése. A folyamat azonban emberi beavatkozás nélkül nem megy végbe. A tervezett tevékenység eredményeként olyan társulások alakulnak majd ki, amelyek a rekonstruált élőhelyek részeként számos védett növény- illetve állatfajnak adnak majd kedvező életteret.
Rövid összefoglaló a beavatkozás munkálatairól:
1. A vegetációs időszakon kívül végzett fakitermelés során az idegenhonos feketefenyő elöregedett, beteg példányainak kivágása történik meg. A kitermelt faanyagot a Parkerdő maximális gondosság mellett, a természetes állapotokat és a talajt óvó, legkevésbé roncsoló, kíméletes megoldással szállítja el.
2. A vágástakarítás során a visszamaradó ágak és gallyak megsemmisítése égetéssel vagy aprítással fog történni.
3. Ahol a területen jelenlévő őshonos természetes újulat (pl. virágos kőris, juhar, erdei gyümölcsök) önmagában nem elegendő a terület megkívánt faegyed-sűrűségének elérésére, ott mesterséges erdőfelújításra, csemeteültetésre van szükség (20.000 csemete/hektár)
4. A frissen ültetett őshonos csemeték védelmében, fejlődésüket biztosítandó a csemeték gyökerei körül talajlazításra, a gyorsan növő vágásterületi gyomnövények elburjánzásának visszaszorítására, valamint a talaj vízháztartásának javítása érdekében többszöri kapálásra van szükség.
5. A gyomok visszaszorításának céljából szükséges a sarlózás, valamint az iszalaglehúzás alkalmazása.
6. A gyorsan növő, nem kívánatos fás szárú és egyéb növények elnyomása alól a fiatalos felszabadítását a tisztítás és iszalaglehúzás elvégzése biztosítja.
Nyomtatás
