A csaknem 30 000 hektáron elterülő Pilis és a Visegrádi-hegység a biológiai sokféleség megóvását, a természetes élőhelytípusok és vadon élő állatok természetvédelmi helyzetét segítő Natura 2000 hálózat része. A terület „zöld hidat” képez a Börzsöny és a Budai-hegység között, így ez az egyik legjelentősebb élőhely a Közép-Dunántúlon. A Natura 2000 élőhelyek alaposabb megismerése és feltérképezése érdekében – az élőhelyvédelmi EU-irányelvvel összhangban – a területeken folyamatos rendszerességgel kell célkutatásokat végezni, amelyek az élőhelyek és a területen előforduló fajok jobb megismerését, illetve EU-szintű átláthatóságát is megalapozzák. 

 

Mivel számos hazai Natura 2000 területünk éppen a denevérfajok fokozott jelenléte miatt kerülhetett a hálózatba, azok tudományos és természetvédelmi szempontú feltárásában nagy a felelősségünk. A Pilisben és a Visegrádi-hegységben található térségek kutatását és az adatszerző munkát a Pilisi Parkerdő Zrt. támogatásával és segítségével az önkéntes alapon szerveződött Dunazugi Denevérkutató Csoport végzi 2010-től. Hazánkban összesen 28 denevérfaj él, amelyből az elmúlt években 22 fajt a Pilis és a Visegrádi-hegység területén is sikerült kimutatni. (Majdnem egy évvel ezelőtt adtunk hírt arról, hogy a nimfadenevér, a tavi denevér és a fehértorkú denevér felbukkanásával három új denevérfaj jelent meg a Pilisi Parkerdőben.)

 

„A kutatások fő célja a területen előforduló denevérfajok elterjedésének és becsült állománynagyságának meghatározása, valamint az állatok gyűrűzésével a különböző szálláshely-kapcsolatok feltárása is. Az állományváltozások nyomon követése úgyszintén fontos, ezért a felméréseket folyamatosan végezzük, amelyben nagy segítségünkre van a Pilisi Parkerdő Zrt-vel megvalósuló, immár többéves múltra visszatekintő szakmai együttműködésünk” – mondta Kováts Dávid, a Dunazugi Denevérkutató Csoport szakembere.

 

„Az erdőgazdálkodó a kutatásnak köszönhető, például a denevérkolóniák elhelyezkedésével kapcsolatos információkat leginkább az erdők természetvédelmi szempontú kezelése során használhatja fel. Ez érintheti az adott erdőrészlet örökerdő-gazdálkodásba való átsorolását, az odvas fák és holtfák kíméletét, vagy épp egyes hagyásfa-csoportok visszahagyását. Az örökerdő-gazdálkodás rendkívüli módon támogatja a természetvédelmi törekvéseket, mivel ez a gazdálkodási módszer nagyon kíméletesen óvja és gyarapítja a természetes élőhelyeket. Az ilyen erdőkben a különböző állat- és növényfajok is sokkal könnyebben megtalálják az igényeiknek megfelelő élőhelyeket, ezért ezekben az erdőkben magasabb fajszámban fordulnak elő mind a növény-, mind pedig az állatvilág képviselői. Feltehetően ez az oka annak, hogy nagy örömünkre a hazai denevérfauna közel 80%-a élőhelyre találhatott a Pilisi Parkerdőben” – emelte ki Némedy Zoltán, a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének erdőgondnoka.

 

Mivel a területen előforduló erdei denevérfajok elterjedésére vonatkozóan még nem áll rendelkezésre elég információ, a kutatómunka a 2017-es évben is tovább folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. területén. Ez egyrészt az ismertebb erdei élőhelyeken, illetve az úgynevezett denevér nászbarlangoknál történik majd, de a szakemberek a hegyvidékek eleddig ismeretlen részeit is folyamatosan, fokozatosan bevonják majd a felmérésbe.