Fazekas Sándor miniszter az Akácfa utcai kiserdő átadásán egy Fekete Istvántól származó idézettel nyomatékosította, milyen fontos szerepet játszik az emberek életében az erdők rendje és békéje: „Az erdő beszélt hozzám, mert az erdő beszél ahhoz, aki ismeri: jeleket ad, üzen, kitárja magát, csak meg kell érteni. De ahhoz, hogy érthessük, ismernünk kell fáit, bokrait, füveit, virágait, gombáit, állatait… Csak ez a tudás hozza közel az embert az erdőhöz, és ha ilyen jó barátságban vannak, akkor aztán szívesen veszik egymást.”

A miniszter jeles alkalomnak nevezte a mostanit, hogy Csepel Napján újabb értékes zöldövezettel gazdagodott a kerület. Emlékeztetett rá, hogy jómaga karcagi, és számos szál köti össze a csepeliekkel. Az utóbbi években többször járt Csepelen, s örömmel látta, hogy az itt élőknek ugyanaz fontos, mint szülőföldje lakóinak: ez pedig a természet szeretete, a környezet megóvására való törekvés. Az erdő nemcsak gazdasági értelemben hasznos, hanem lehetővé teszi a környékén lakók kikapcsolódását is. Mód nyílik arra, hogy az emberek kedvükre sportolhassanak, egészséges életet élhessenek. „Az erdőt úgy lehet igazán megismerni, ha beszívjuk a levegőjét, érezzük a fák és a virágok illatát. Az erdők védelme értékmegőrzést jelent, a megszépített parkok jó hatással vannak az emberek lelkivilágára. Gratulálok a csepelieknek és az önkormányzatnak, hogy egy elhanyagolt erdőből barátságos és üde zöldövezetet varázsolt” – mondta a miniszter.

Németh Szilárd polgármester emlékeztetett rá: 2010-ben arra kaptak felhatalmazást a választóktól, hogy Csepelt megújítsák, fejlesszék. A kiserdő rendbe tétele ennek a törekvésnek egy állomása. Köszönet jár azoknak, akik hozzájárultak az erdő felújításához, a tanösvény és a tornapálya kiépítéséhez. A városvezetés megkülönböztetett figyelmet fordít a környezet védelmére. Ennek jegyében érték el, hogy a Tamariska-domb és a Kis-Duna part országosan védett területté vált. Azt szeretnék, hogy az Akácfa utcai kiserdő szintén védett besorolást kapjon. A kiserdőre korábban a teljes elhanyagoltság volt jellemző, mert nem törődtek vele. Szeméthegyek, építkezési törmelékek tornyosultak benne, különféle bandák vertek itt tanyát. Jó érzésű ember a környékére sem jött. A közelben iskola és lakóházak vannak, az emberek végre megtalálhatják azt a helyet, ahol szívesen sétálnak, sportolnak, kikapcsolódnak. Kitakarították és felújították a kiserdőt, a nemtörődömség helyébe a tisztaságra és szépségre való törekvés lépett. Az önkormányzat azon van, hogy ezeket az értékeket megőrizzék, s további fejlesztések valósuljanak meg. Nem tűrhető el, hogy a kiserdőben randalírozzanak, szemeteljenek, bárki tönkre tegye azt, amit a csepeliek közösen elértek.

Zambó Péter, a területet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az egykor szemétlerakóként használt 13 hektáros területet 35 évvel ezelőtt ültették be fákkal, amely mostanra érte el azt a kort, hogy igazi zöld felületté válhatott. A csepeli önkormányzatnak köszönhető, hogy 24 millió forintot áldozott a környék megtisztítására, fejlesztésére. Az önkormányzat támogatásával az erdészek márciusban kezdték el a munkálatokat, s néhány hete fejezték be. Összesen mintegy 500 köbméter szemetet, javarészt kommunális hulladékot és építési törmeléket szállítottak el. A sétautak hossza 1,8 kilométer, az erdei tornappályán 19 állomás található. Táblák jelzik a tudnivalókat és hasznos tanácsokat a sportolni és pihenni vágyóknak. Kiépítettek tűzgyújtásra alkalmas helyeket, s van egy húsz személyes fedett pihenő.

Mielőtt a vendégek és az érdeklődő lakók körbejárták a kiserdőt, a Füstifecske Óvoda gyermekei énekekkel köszöntötték az avatáson megjelent résztvevőket.

 

forrás: