A nagy esőzések elmúltával őszi barangolásaink során – némi szerencsével – a talajt borító sárga és vöröses színekbe öltözött levelek között rovarokra, meztelen csigákra vadászó apró állat neszezésére lehetünk figyelmesek. A kétéltűek osztályába tartozó foltos szalamandrával (Salamandra salamandra) elsősorban tiszta vizű patakok és csermelyek közelében találkozhatunk, legnagyobb valószínűséggel 400 és 1000 méter közötti magasságban elterülő lomberdők árnyékos területein.

 

A Székelyföldön targyíkként ismert 15 – 20 cm hosszú vaskos, tömzsi kétéltű első végtagjain 4, a hátsókon 5 ujj van. Hátán fekete alapon élénk sárga, narancssárga pöttyöket, csíkokat visel, amelyek minden egyednél eltérő mintázatba rendeződnek. A foltok az állat mérgező bőrére hívják fel a figyelmet. A mérgező váladék szembe vagy szájba jutva gyulladást, kisebb emlősöknél izomrángást, szapora szívverést és magas vérnyomást okoz. A foltos szalamandra alapvetően éjszakai állat, de nagyobb esők után nappal is találkozhatunk vele.

 

Az Európa több országához hasonlóan hazánkban is védett, 50.000 Ft eszmei értékű állat nem mindig örvendett a maihoz hasonló népszerűségnek. A római törvénykönyvek például méregkeverőnek nyilvánították és kivégezték azt, aki szalamandra húst adott másnak, hogy az állatban lévő méreg végezzen vele. Még a 18. században is akadt olyan asszony, aki az urát ezzel a módszerrel próbálta meg eltenni a láb alól. Más hiedelmek a tűzzel hozták összefüggésbe. Arisztotelész úgy tartotta, hogy ha egy szalamandrát tűzbe rakunk, a tűz elalszik. Plinius, római természettudós szerint a szalamandra kizárólag tűzben él, mert bőre olyan hideg, hogy a lángnyelveket is csak langyos simogatásnak érzékeli. E hiedelmek miatt a régmúlt időkben a szalamandrák jobban tették, ha messzire elkerülték a tűzvészeket, mivel a tűz eloltása céljából gyakran vetették őket a lángok közé. Az alkimisták sem kímélték a szerencsétlen állatokat, mert azt gondolták, ha olvasztó tégelybe teszik a kis kétéltűt, és az elszenesedett testére higanyt csöpögtetnek, aranyat kaphatnak. Most már nem fenyegeti ilyen veszély, hiszen minden hüllő és kétéltű védett Magyarországon.

 

A Pilisi Parkerdő Zrt. vizes élőhelyek kialakításával segíti ezeket a védett állatokat, erről további információt a weboldalunkról letölthető A Pilis Kétéltűi és Hüllői című ingyenes kiadványunkban talál.

 

Új meteorológiai állomás létesült a Visegrádi Erdészet területén. Több éves tervezés és fejlesztési munka után október elején kezdte meg a működését a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének területén található Madas László Erdészeti Erdei Iskola meteorológiai állomása. A létesítmény október 4. óta működik, és folyamatosan tájékoztat az időjárási információkról, amit az érdeklődők az Időkép internetes oldalán tekinthetnek meg. 

 

A beruházás uniós fejlesztési pályázat segítségével valósult meg. Mivel az erdei iskolát döntően fiatalok látogatják, különösen fontos, hogy a szülők, tanárok tudják, milyen időre készüljenek, hogyan öltöztessék fel a gyerekeket, hogy a helyszínen senkit ne érjen kellemetlen meglepetés. Emellett az időjárás megfigyelése a programok között is kiemelt szerepet kapott, hiszen mostantól a gyerekek megtanulhatják, hogyan lehet a legrégebbi módszerektől kezdve a legmodernebb műszerek használatáig figyelemmel kísérni az időjárás változásait. A berendezés méri a csapadék és hőmérséklet adatokat, naponta rögzíti a legmagasabb és legalacsonyabb értékeket, páratartalmat stb., és az erdei iskola munkatársai ellenőrzik a működését.