A vaddisznó kocák ezekben a hetekben ellik malacaikat. Ilyenkor az anyaállatok biztosítják saját maguk és utódaik számára az elléshez szükséges nyugodt körülményeket, a sűrű, bozótos helyeken úgynevezett „vaddisznó vackot” alakítanak ki. Az utódok megszületése után a kocák különös gonddal vigyázzák a kis malacok életét, és nagyon keményen fellépnek, ha vélt vagy valós ellenség tűnik fel a közelükben. Ebben az időszakban különösen fontos, hogy a turistautakról ne térjenek le a kirándulók, így még véletlenül sem tudnak beleütközni a malacos koca fekvőhelyébe. Az erdei kutyasétálás során különösen ügyeljünk arra, hogy pórázon vezetett kutyánk ne távolodjon el tőlünk, mert az erdőben kószáló kutyák a vaddisznót felbőszíthetik, ami különösen igaz a malacukat féltő kocákra, akik ilyenkor a szokottnál agresszívabban viselkedhetnek. A felbőszített kocát a menekülő kutya a gazdájához vonzhatja, így akár problémákat is okozhat az embert alapvetően kerülő vad.

 

Együttműködési megállapodást írt alá a Pilisi Parkerdő Zrt. és a romák integrációjáért, esélyegyenlőségéért és foglalkoztatásáért dolgozó Boldog Ceferino Alapítvány. A közös munka célja az erdészeti, közjóléti, valamit közhasznú feladatokban és a közfoglalkoztatásban résztvevők tudatosságának, elkötelezettségének növelése. Az együttműködés egyszerre segíti a romák társadalmi elfogadásának erősítését, valamint a természeti környezet megóvását, rendben tartását célzó munkákat. A tervek szerint a program Esztergom, Csobánka, Bajna és Bajót térségében indul el.

 

Virágba borult a húsos som, kinyíltak a keltikék, barkásak a füzek – Hála az enyhe időnek, idén már korán a tavasz beköszöntét hirdetik a húsos som élénk, sárga, ernyős virágai. A somfélék családjába tartozó növények a tavasz első hírnökeinek számítanak, a lombosodást megelőzően nyíló virágaikkal nem csak az erdők, hanem a kertek díszei is az évnek ebben a szakaszában. A hazánkban is őshonos növény múltját számos helység- és családnév alak – Somló, Somlyó, Som, Somos – is tükrözi. Hamarosan számos túrázó gyönyörködhet a korai erdei virágok sorába tartozó odvas keltike fürtös, sarkantyús virágaiban, amelyek színe a lilás-bíborlilás árnyalattól a fehér krémszínűig terjedhetn. A 10-30 centiméter magas évelő növény nevét odvasodó gumójáról kapta, általában a bükkösök, gyertyánosok és ligetek területén találkozhatunk vele. Hozzá nagyon hasonló az ujjas keltike, ami a virágai mellett lévő ujjasan szeldelt levélkéiről kapta a nevét. A fák virágait is érdemes megfigyelni tavasszal. A hegyvidéken előforduló kecskefűz barkái már megjelentek a Visegrádi-hegységben. Az erdei virágok mindig eredeti élőhelyükön a legszebbek, ezért kérünk mindenkit, ne tépje le vagy ássa ki a növényeket, hiszen csak így biztosíthatjuk, hogy a következő generációk is gyönyörködhessenek bennük. A növények természetes élőhelyüktől távol gyakran el is pusztulnak.

 

Túraajánlatunk ezúttal rendhagyóan egy pesti erdőbe invitálja az aktív kikapcsolódásra vágyókat:

 

Helyszín: Budapest, XVI. kerület, Naplás-tó, Cinkotai parkerdő

Megközelítés: Tömegközlekedéssel a tóhoz vezető utca (Nógrádverőce utca-Naplás út) és a Cinkotai út találkozásánál található Erdei bekötőút BKV megállóhelytől (46-os és a 146-os buszok állnak meg) gyalogosan, vagy személygépkocsival. Látnivalók: A Szilas-patak árvíztározójaként működő Naplás-tóban megfigyelhető a vízi élővilág (tőkés réce, kétéltűek, mocsári teknős). A főváros egyik legnagyobb állóvize mellett lévő erdő ideális hely a kocogásra, futásra, melegebb időben a piknikezésre. A Szilas-patak mentén és a tó körüli erdőben az élővilágot bemutató információs táblák vezetik végig az érdeklődőket. Március 8-án, szombaton reggeltől terepfutó versenyt rendeznek a helyszínen, ezért kérjük, figyeljenek a sportolókra.

A főváros pesti oldalán jelenleg lévő erdők története az 1950-es évekig nyúlik vissza, ekkor gyorsult fel a városiasodás és ezzel a természeti környezet iránti igény. A világháborúban az erdők nagy részét letarolták, ezért a főváros is nagy erdőtelepítési programba kezdett. A budapesti erdőtelepítési munkákat a Pilisi Parkerdő Zrt. 1976 és 1993 között közel ezer hektáron kivitelezőként vezette. Ebben az időszakban telepítették az újpalotai páskomligeti parkerdőt vagy a Naplás-tó melletti cinkotai parkerdőt. „Az újonnan telepített erdőkben érdekes volt megfigyelni a természet regenerálódását. A ligetes patakpart menti fásításokban az évek folyamán megjelentek a védett lágyszárú növények is, melyek korábban a legeltetés és kaszálás miatt csak látens állapotban léteztek.” - írja Baranyi Katalin, a Parkerdő korábbi műszaki vezetője.

 

A pesti oldalon korábban telepített elegyes erdők egy része napjainkra eléri az idős, ún. felújítási kort, ekkor az erdőgazdálkodó mindig gondoskodik az erdő fiatalításáról. A cinkotai parkerdőben sétálva találkozhatunk jól sikerült, embermagas, fiatal akác felújítással, de tölgy és fenyő állományokkal is. A tó északi oldalán a síkvidéki fűz-nyár ligeterdőt is megfigyelhetjük. A pesti erdőkhöz hasonlóan sajnos a cinkotai parkerdőben is problémát okoz az illegális szemétlerakás és az ember által okozott gyakori erdőtüzek.

 

Használjuk ki a jó időt és kezdjünk el a szabadban sportolni és közben gondoljunk arra is, hogy az itteni erdő léte tudatos tervezés, gazdálkodás eredménye.