Hazánkban az erdőgazdálkodás minden erdőrészletben az erdészeti hatóság által készített, a vidékfejlesztési miniszter által jóváhagyott 10 évre szóló erdőtervek alapján történik. A Dobogó-dombi akácerdő 60 éves idős fái elérték azt a kort, ami után nem növekednek tovább, lassú elhalási folyamat veszi kezdetét. Ezért szükséges az erdő megfiatalítása, melynek első lépése az idős fák kitermelése, amit a fiatal erdő létrehozása követ. Az akác gyökérsarjról való felújítása hazánkban bevett módszer, aminek lényege, hogy gyökérszaggatás után a földben lévő gyökerek sarjaiból nőnek az új fák. Az akác mellett az erdészet a klímához jól alkalmazkodó őshonos fafajok csemetéit is elülteti a területre, amiknek köszönhetően a későbbiekben több őshonos rovar- és madárfaj is megjelenhet a területen, hiszen megtalálják majd táplálékukat. Az őshonos szürke nyár és mezei szil mellett mezei juhar csemetéket is ültetnek, amit idén az év fájává választott az Országos Erdészeti Egyesület. A hozzávetőleg 1,7 ha-t érintő fakitermelési munkák a területen az erdészet tervei szerint április végéig tartanak, ezt követően kezdődik a gyökérszaggatás és később az ültetés. Várhatóan másfél-két év múlva embermagas fiatal erdőben sétálhatunk a Dobogó-dombon. A klímaváltozás szempontjából érdekes pozitív hatása van az erdők megfiatalításának, hiszen az intenzíven növekvő fiatal fák lényegesen több légköri széndioxidot kötnek meg, mint a lecsökkent kapacitású idős társaik. Főleg a faiparban, épületekben használt faanyag így hosszú távú széndioxod raktárként működik, míg a felnövekvő új erdő újabb jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt köt meg a légkörből.