2007.11.21. 10:15
Több mint húszezer facsemetét ültetett el idén ősszel a Pilisi Parkerdő Zrt. a főváros környéki erdőkbe. A csemeték mellett 64 mázsa makkot is elvetettek a szakemberek, így összesen 16 hektár fiatal erdő születik a térségben.
Az őszi ültetési időszakban több mint húszezer fiatal facsemetét ültetett és 64 mázsa makkot vetett el a főváros környéki erdőterületen a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete. A facsemeték többsége erdészeti csemetekertekből származó, néhány tíz centiméteres fácska. Elültettek azonban 3700 nemesnyár dugványt is, ezek elérik a 2-3 méteres nagyságot. Szintén nagyméretű, földlabdás csemetéket ültettek a Normafához, összesen 511 darabot. Ez utóbbi munkánál a kiültetett anyag azonban már olyan drága, hogy az ültetés csak a helyi önkormányzat jelentős anyagi segítségével valósulhatott meg.
Az ültetések egyrészt az erdőfelújításokkal kapcsolódnak össze. Az erdőfelújítás során a szakemberek az idős erdőállományok megfiatalítását végzik. Bár Budapest környékén az erdészek törekszenek természetes úton megújítani az erdőket, vannak olyan állományok, ahol nem kerülhető el a mesterséges beavatkozás. Ilyenek a különböző kultúrerdők, például akácosok, nemesnyárasok. Ezek az erdők nagyrészt a pesti oldalon, a XVIII., XXIII kerületben találhatók. Néhány helyszínen természetvédelmi szempontból történik ültetés, itt őshonos fafajokat (gyertyánt, hársakat, erdei gyümölcs fajokat) ültetnek az eredetileg meglévő idegen fajok helyett.
Az ültetések egyrészt az erdőfelújításokkal kapcsolódnak össze. Az erdőfelújítás során a szakemberek az idős erdőállományok megfiatalítását végzik. Bár Budapest környékén az erdészek törekszenek természetes úton megújítani az erdőket, vannak olyan állományok, ahol nem kerülhető el a mesterséges beavatkozás. Ilyenek a különböző kultúrerdők, például akácosok, nemesnyárasok. Ezek az erdők nagyrészt a pesti oldalon, a XVIII., XXIII kerületben találhatók. Néhány helyszínen természetvédelmi szempontból történik ültetés, itt őshonos fafajokat (gyertyánt, hársakat, erdei gyümölcs fajokat) ültetnek az eredetileg meglévő idegen fajok helyett.
Úgynevezett csereerdősítések keretében vetették el a 64 mázsa csertölgy makkot. A csereerdősítéseket valamilyen közérdekű beruházással – pl. útépítés – kapcsoltban végzik. A beruházás során kivágott erdőterületnek általában a többszörösét kell más, de az erdészeti és természetvédelmi szempontoknak megfelelő helyszínen létrehozni. Ilyen erdősítések idén a XVI. kerületben, illetve Pomáz és Nagykovácsi határában történtek. Az őshonos csertölgy bár viszonylag lassan növekszik, de optimálisan hasznosítja a gyengébb termőhelyeket is.
Mint azt minden kerttulajdonos tudja, az ősz a faültetések optimális időszaka. Az ősszel új helyére került csemete így ugyanis a tavaszi lombfakadáskor hasznosítani tudja a talajban felhalmozódott téli csapadékot. Különösen fontos ez a kezdeti segítség az erdőterületre ültetett fák esetében, ahol a fiatal fáknak emberi közreműködés – pl. locsolás – nélkül kell megküzdeniük az életben maradásért.
Az idén őszi 16 hektár ültetést tavasszal további 8 hektár beültetése követi. Ekkor mintegy hatvanhatezer csemetét ültet el az Erdészet a 2007 júliusában leégett újpalotai területre, a Páskom-ligetbe. Ezen a helyszínen idén ősszel még a tűz utáni fakitermelés, illetve az ültetést megelőző talajelőkészítés zajlik, amit a fagyok elmúltával tavasszal követ a csemeték ültetése. Az egykori fenyves helyére a homok megkötésére alkalmas fiatal akácok kerülnek, a sétautak mellé pedig lehetőség szerint őshonos fajok, mint például a szürke nyár.