A főváros környéki erdőterületen élő hajléktalanokat is összeszámlálják a Menhely Alapítvány által szervezett hétvégi akcióban. A szociális munkások sokszor nem ismerik a nagyobb telepek kialakulásához is kedvező helyszínt kínáló erdőterületet, ezért a Pilisi Parkerdő munkatársai minden helyszínre elkísérik az önkénteseket. A legutóbbi, 2005-ős számláláskor mintegy 200 fő lakott a fővárosi erdőkben. Ez a szám a nyári időszakban a többszörösére duzzad, hiszen a téli időszakban sokan behúzódnak a melegebb, szélvédett belvárosi részekre vagy a menhelyekre.

 

Az erdészet tapasztalatai szerint azokon a helyeken ütnek leghamarabb tanyát a hajléktalanok, ahol van tömegközlekedési és vízvételi lehetőség. Nagyobb telepek főleg a pesti oldal zárványerdeiben alakulnak ki, a budai oldal nagy kiterjedésű erdőségeinek főleg a szélén állnak a kalyibák és sátrak. Egyes telepeken akár 20-30 fő is lakik.

 

A legtöbb erdei hajléktalan telep környékén rengeteg szemét halmozódik fel. Nem ritka az egy-két ember által összehordott 100-200 köbméter hulladék sem. Nemcsak a természeti értékeket – például barlangokat –, hanem sokszor az erdő létét is veszélyeztetik a telepek. Minden évben több tűzeset fordul elő, ami hajléktalantelepről indult. A tüzeléshez, építéshez általában a fiatal – kézi szerszámmal kivágható – fákat vágják ki, ezek hiánya hosszú távon az adott erdőállomány fennmaradását veszélyezteti. Parkerdőkben külön gondot okoznak a hajléktalanok által tartott kutyák és a hulladékhalmokban megtelepedő rágcsálók.

 

2007-ben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium anyagi segítségével 105 hajléktalan térhetett vissza az erdőből a társadalomba. Az emberi és természeti értékeket egyaránt mentő akcióban a Pilisi Parkerdő az elköltözők után mintegy 1300 köbméter hulladékot szedett össze. A tapasztalatok szerint a „jó helyek” azonban nem sokáig maradnak lakatlanok, így továbbra is keresni kell az egyre tarthatatlanabb helyzet megoldását.

 

A témához kapcsolódó képek a Galériában láthatók.