Az erdősítés első lépése a talaj megfelelő előkészítése. Ez részben gépi munkát igényel. Elsőként a kivágott fák tuskóit kell kiemelni a talajból, amit mélyszántás követ. A kiemelt tuskókat a terület szélein sorokba rendezik, így nem zavarják a későbbi munkákat és idővel lebomlanak. A mélyszántás 60-80 cm mélyen történik. A homokos talajon a felső humuszréteget a tűz gyakorlatilag teljesen elpusztította, ezért szükséges a talaj vízháztartását és szerkezetét javító szántás. Egyes részeken a felső homokréteg alatt kavicsos réteg található, itt vigyázni kell, nehogy a talajhibát jelentő kavics a felszínre kerüljön. A talaj előkészítése - az időjárástól függően – várhatóan egy hetet vesz igénybe, azaz február utolsó hetének elejére befejeződik. A munkagépek két műszakban dolgoznak, hogy az ültetési időszakra a talajelőkészítési munkák elkészüljenek.
Az ültetés a fagymentes időszakban történik majd. Az egykori fenyőerdő helyére lombos fajok csemetéit ülteti az erdészet. Akác és szürke nyár fajok 80:20% arányban kerülnek a talajba. A szélsőséges viszonyokat jobban bíró szürke nyár egyedek a sekélyebb termőrétegű területrészekre kerülnek. A fákat egymáshoz közeli sorokba ültetik, hogy minél hamarabb árnyalják a talajt. A teljes árnyalás – szakszóval az erdő záródása – leghamarabb három év múlva következik be. Mindez természetesen nagyban függ az időjárástól, vagyis ha aszályos évek követik egymást, akkor ez a folyamat akár 5-6 évig is tarthat.
A fiatal erdőt már az idei évben ápolni is fogják az erdészet munkatársai. A csemeték tövét két-három alkalommal kapálni kell, a sorok közét pedig gépi tárcsázással tartják gyommentesen. A tavasszal ültetett csemeték sorsát a szakemberek figyelemmel kísérik. Amennyiben az aszályos idő következtében kritikusan lecsökken a csemeték száma, a következő években pótlásként új fákat ültetnek a területre.