Összesen körülbelül 4000 faegyed pusztult el a viharban. A felázott talajon sok helyütt gyökerestül dőltek ki a fák, főleg a fenyő és bükk fajok. A mélyebbre hatoló gyökérzettel rendelkező tölgyek, kőrisek közül sok derékba tört. Számos fának a koronája sérült olyan mértékben, ami rövid távon a fa pusztulásához vezet.
A legnagyobb, egybefüggő széldöntés a budaörsi kopárokon, a Huszonnégy-ökrös hegy oldalában történt. Itt több mint öt hektáron pusztult el a fenyőerdő. A szélsőségesen száraz, meredek, egykori kopár területen akár tizenöt-húsz évet is igénybe vehet az erdőtakaró regenerálása. Szintén komoly szakmai kihívás a visegrádi Apátkúti-völgy meredek oldalában elpusztult egy hektárnyi bükkös pótlása. A második legnagyobb összefüggő károsodott területen, Pilisszentlélek községhatárban két hektáron dőltek ki a bükkfák. Budapesten a II. kerületben, a Szépjuhászné és a Széher út térségében pusztított leginkább a vihar. A szél erejére jellemző, hogy teljesen egészséges, 30-40 cm vastag kőriseket és tölgyeket tört derékba. Száz köbméternél is több faanyag került a földre az esztergomi Cserepes-árokban is. Komolyan megrongálódott a visegrádi sípálya felvonója, számos esőbeálló és erdei bútor.
A balesetveszély elhárítása a vihar után azonnal megkezdődött. Az erdészet szakemberei keddre megtisztították az erdei játszóterek, pihenőhelyek környékét a veszélyes, fennakadt fáktól. A földön fekvő faanyag feldolgozása és elszállítása azonban még további heteket vesz igénybe. Az anyagi kár végleges megállapítása csak a kármentesítés végén állapítható meg. Ekkorra derül ki, hogy a sérült faanyag mekkora részét lehetett hasznosítani, illetve hogy milyen plusz költséget okozott a hagyományosnál nehezebb és veszélyesebb munka elvégzése. A kármentesítést a Pilisi Parkerdő Zrt. saját forrásaiból finanszírozza.