A Nagykovácsi Természetvédők Egyesületének tagjaival és érdeklődő helybéliekkel keresték fel a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei a tavalyi fakitermelés helyszínét a nagykovácsi „Cseresznyésben”. Az idei csapadékos nyárelő kedvezett a tölgy csemeték fejlődésének, így a helyiek is megnyugodva láthatták, hogy a végvágott területen már növekszik az új erdő. Egyes csemeték 50 cm-t is nőttek az idei évben.

 

Az érdeklődők megismerkedhettek a terület erdeinek történetével is. A mára méretes agglomerációs településsé duzzadt falu környékén hosszú időn keresztül az aktuális faanyag igény határozta meg, hogy hol termelik ki az erdőt. Legutoljára az első világháború utáni évtizedben történtek itt nagy kitermelések. Ebben az időszakban a vágásterületek szakszerű és mai szempontok szerint kívánatos felújításával kevésbé törődtek. Így az új erdő a kivágott fák tuskóján megjelenő sarjakból született. A sarj eredetű erdők azonban nemcsak gyengébb minőségűek, hanem egészségi állapotuk, állékonyságuk is rosszabb a magból kikelt állományokénál. Tovább rontotta az erdők minőségét és csökkentette változatosságukat a rendszerváltozás előtt mesterségesen felduzzasztott vadlétszám.

 

A térség állami erdeit napjainkban kezelő Pilisi Parkerdő célja a természetközeli erdőkezelési módszerek bevezetése. Nem messze, a Nagy-Szénás térségében a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal együttműködve már évek óta ezen alapelvek szerint kezelik a fokozottan védett pilisi len élőhelyének erdeit. A 2006-ban megújított, a következő tíz év erdőgazdálkodásának alapelveit rögzítő üzemtervben pedig a Parkerdő kérésére a környéken több mint 1000 hektáron áttértek az erdők szálaló üzemmód szerinti kezelésére.

 

Nagykovácsi az új üzemterv életbelépésével országosan egyedülálló helyzetbe került, mivel a területén lévő 1543 hektár erdő mintegy harmadát a jövőben szálalóerdőként kezelik a Pilisi Parkerdő szakemberei. Ez az arány a jövőben tovább fog növekedni. A mostani idős, sarj eredetű erdőrészeket ugyanis először mag eredetű erdőkké alakítják át – ez a lépés történt a „Cseresznyésben” -, amelyekben 40-50 éves korban már lehetséges lesz a szálalás megkezdése.

 

A bejáráson jelen volt a WWF Magyarország képviselője is, aki a több hektár kiterjedésű vágásterületekhez kapcsolódó problémákról beszélt, rámutatva arra, hogy a Parkerdő által megkezdett szálaló gazdálkodás mindezekre megoldást jelent majd.

 

Az erdészek több példát is mutattak a szálaló erdők kezelésére. Közvetlenül a „Cseresznyés” fiatal erdősítése mellett olyan idős mageredetű állományok vannak, amelyekben már el lehetett kezdeni a szálalást. Az itteni beavatkozásokat a laikus szem sokszor észre sem veszi, hiszen alkalmanként csak három-négy fa kivágásával nyitnak az erdészek lékeket az erdőben. Ezek a lékek életteret jelentenek a fiatal fák számára, amik gyors növekedésnek indulnak. Az egymást követő évtizedekben nyitott lékekben különböző korú erdőfoltok alakulnak ki, így hamarosan kialakul az a kívánatos erdőkép, ahol a fák minden generációja egyszerre megtalálható. A különböző korú fákból álló erdőnek változatos a szerkezete és ezzel párhuzamosan a hozzá kapcsolódó élővilág is változatos lesz. Az így létrejövő változatos erdők pedig a legjobb felkészülést jelentik a klímaváltozásra, hiszen a természet így maga tudja majd kiválogatni az új körülményekhez alkalmazkodni tudó fajokat.

 

A bejárás résztvevői a környéket terhelő emberi hatásokból is ízelítőt kaphattak. A szálaló erdő utolsó állomása mellett a faluból kihordott sittkupac éktelenkedett, az úton pedig két engedély nélküli motorost állítottak meg a csoporttal tartó természetvédelmi őrök. Remélhetőleg az ilyen jellegű problémák megoldásában segítséget jelent majd a Pilisi Parkerdő és a Nagykovácsi Természetvédők Egyesületének formálódó együttműködése, melynek keretében még az ősz folyamán további közös programokat, előadásokat terveznek.