A résztvevők főként a vízügyi igazgatóságok munkatársai közül kerültek ki, de ezen kívül a Nyugat-Magyarországi Egyetem, az Erdészeti Tudományos Intézet, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, az illetékes Nemzeti Park és több erdőgazdálkodó szervezet szakemberei is megjelentek az egész napos rendezvényen.

 

Az átfogó kép kialakításához első programpontként előadásokat lehetett hallani a Mogyoró-hegyi Erdei Művelődés Házában a Parkerdő általános tevékenységéről (Csépányi Péter, termelési és természetvédelmi főmérnök) a Visegrádi Erdészetről (Némedy Zoltán, erdőgondnok) és a Parkerdő vízgazdálkodási tevékenységéről (Kálmán Miklós, beruházási és műszaki osztályvezető).

 

Az első terepi programpont az Apátkúti-völgyzárógátas tározó megtekintése volt. Az általános adatok (építés éve, vízgyűjtő terület nagysága stb.) részletezése után az építés körülményeiről és az üzemeltetés, karbantartás nehézségeiről közölt érdekes információkat Koncz Antal (kerületvezető erdész) és Hibbey Alpár (nyugdíjas műszaki főelőadó).

 

 

A Bertényi Miklós Füvészkert bemutatásával folytatódott a szakmai nap, ahol a kert kigondolásának illetve megvalósításának körülményeit mesélte el Koncz Antal. Rövid séta keretében az itt található bemutató jellegű műtárgyakat lehetett megtekinteni, úgy mint a kőszekrénypilléres, felső függesztő műves szerkezetű és a kőbeton pilléres tuskótartós megoldású hidak. Fából készült fésűs hordalékfogókat, illetve vízmosásfej megkötést lehetett tanulmányozni élettartam és a megfogott-megkötött hordalék mennyiségének tekintetében.

 

A harmadik terepi programponthoz a Pilismaróti Erdészet területére utazott át a társaság, ahol a jelenleg nem üzemelő Hamvaskői-tavak történeti bemutatása hangzott el Cseh János (nyugdíjas műszaki vezető) és Müller Szabolcs (műszaki vezető) előadásában. A jelenlévők között a jövőbeni műszaki tervekkel kapcsolatban kisebb vita bontakozott ki, melyre konkrét választ majd a tényleges kivitelezést követő üzemeltetés fog adni.

 

A Hamvaskői Vadászház ívóvízrendszerét Róth János, a helyi kerületvezető erdész mutatta be, aminek a fő része a forrásfoglalás és a gravitációs tározó, melyek több mint 30 éve épültek és az üzemeltetés során nem merült fel semmilyen komoly probléma. A szennyvíztisztító rendszerrel kapcsolatban élénk érdeklődés mutatkozott, ugyanis a vadászháznál a korábbi derítős szennyvízrendszer helyett egy egyedi szennyvízelvezető-, és elhelyező létesítmény lett kiépítve. A rendszernél a szennyvíz szennyezőanyag-tartalma a talaj-víz-növény közegében, a természetben megtalálható mikroorganizmusok élettevékenységének köszönhetően bomlik le, amihez külső energia bevitelére nincs szükség.

 

A Visegrádi-hegység egyik legkedveltebb forrásánál, a Kaán Károly-forrásnál Zambó Péter vezérigazgató köszöntötte a szakosztályülés résztvevőit. Elmondta, hogy a KMOP pályázati konstrukció keretében több vízgazdálkodási műszaki létesítmény kialakítására, átalakításár nyert támogatást a Parkerdő, és javasolta, hogy a jövőben megvalósuló létesítményeket is tanulmányozza a szakosztály. A bővizű Kaán-forrás történetét, állapotát és parkobjektumként betöltött szerepét Némedy Zoltán mutatta be. Az Apátkúti-patakon egy gabionpaplanos part-, illetve medervédelem, egy mederátjáró, illetve a közelben lévő István-kunyhói, három tóból álló halastórendszer és a jövőbeni műszaki beavatkozás ismertetése következett.

 

 

Az estebéd elfogyasztása az Apátkúti-vadászházban történt, melyet követően Kucsara Mihály szakosztályelnök tájékoztatta a társaságot a jövő évi tervekről, amit kötetlen beszélgetés követett.

 

A rendezvényen elhangzott előadások, illetve a rendezvényre készült kiadvány, mely részletesen ismerteti a programpontokat, letölthető a következő helyről: vizgazdalkodasi_szakosztaly_081027.pdf