2004. február 21-22-én nagy mennyiségű csapadék hullott a Budai-hegységben és a Pilisben ónos eső formájában. Az alacsony hőmérséklet következtében az eső ráfagyott a fák lombkoronájára, törzsére. Az ágak és gallyak nagy felületén egy-egy fára akár több tonnányi plusz teher is rakódott. Ezt a terhelést a fák egy része nem bírta, ágak törtek le, törzsek törtek derékba, vagy fordultak ki tövestül a földből. Február 23-án az erdőterület látogatását a Pilisben és Börzsönyben életveszélyesnek nyilvánították, és több autóutat is le kellett zárni a forgalom elől. Budapesten a Tündér-hegyi és János-hegyi utak azóta is zárva vannak. A Szépjuhászné útját az erdészet emberei kosaras kocsi segítségével néhány nap alatt megtisztították a veszélyessé vált fáktól. Budapest hegyvidéki területein számos utcában okoztak fennakadást a közlekedésben a letörő ágak. Az erdészek a közterületfenntartók és a tűzoltóság segítségével tették járhatóvá az autóutakat. Az alacsonyabban fekvő, sík- és dombvidéki területeken a jég hamar elolvadt, 500 méteres tengerszint feletti magasság felett azonban a mai napig problémát okoz. A károk felmérését a területen gazdálkodó Pilisi Parkerdő Rt. szakemberei az életveszélyes állapotok elmúltával, a múlt hét második felében tudták megkezdeni.

 

ABIOTIKUS KÁROSÍTÁSOK AZ ERDŐBEN

 

Az erdőt többféle abiotikus (nem élő szervezet által okozott) károsítás érheti. Nyáron az aszály és a tűzkárok jellemzőek, míg télen a jég- és hótörés. Ez utóbbiakra november-december fordulóján illetve februárban lehet számítani a Kárpát-medencében. A jégtörés során elsősorban az idős és a 20-40 év közötti állományok károsodtak. Az idős – egyébként a kirándulók által legjobban kedvelt – fák sok esetben már betegségektől szenvednek, korhadtak, ágaik elszáradtak. Éppen ezért jégtörés esetén fokozott veszélyt jelentenek az erdőt látogatókra. Olvadáskor a koronából 15-20 méter magasból aláhulló jégdarabok okozhatnak balesetet. A fiatalabb állományokban az emberre nézve kisebb a veszély, nagyobb azonban az erdőgazdasági kár. A vékony, nem elég állékony törzseket a jég súlya maradandó alakváltozást okozva elgörbíti, eltöri. A csúcshajtás letörése visszaveti növekedésében a fát (éppen a legintenzívebb növekedési életkorban), és minőségi károsodást is okoz. A fiatal erdők nagyfokú károsodása a jövő értékes erdeinek kialakulását veszélyeztetheti. A főbb fafajok közül leginkább a bükk, a magas kőris és a juharok károsodtak. Fokozottan veszélyeztetettek a fiatal fenyvesek, mert a télen is zöld tűlevelek nagy tapadási felületet biztosítanak a lehulló ónos eső számára.

 

A JÉGTÖRÉS OKOZTA KÁROK

 

Az idei évben különösen nagy területet érintett a jégkár. A Pilisi Parkerdő Rt. által kezelt, Budapestet körülölelő 65 ezer hektáros erdőterületből 15 ezer hektár károsodott. Személyi sérülésről szerencsére nincs tudomásunk, a keletkezett kár azonban jelentős. A károk egy része anyagiakban konkrétan mérhető, nagy részük azonban nem.

 

Az abiotikus károk minden évben komoly többlet kiadásokat jelentenek a Parkerdő Rt. számára. A 2003-as év aszályos időjárása például 270 hektár fiatal erdőt károsított, 90 millió forintos kárt okozva. A mostani jégkár során az érintett erdőterületen mintegy százezer fa károsodott. A rendkívüli kiadások egy részét a földre került faanyag feltermelése (összedarabolása, elszállítása) jelenti, ami jelen esetben 10-15 millió forintot tesz ki. A törött faanyag iparilag nem vagy csak részben hasznosítható. Szintén mintegy 10 millió forintos költséget jelent az autóutak, és a Parkerdő Rt. által kezelt 700 kilométernyi erdei sétaút megtisztítása, a megrongálódott parkerdei berendezések (erdei játszóterek, esőbeállók stb.) helyreállítása. Az időjárás mintegy két hetet késleltette az egyébként szokásos erdőgazdasági munkálatokat. Az asszimilációs felület (lombkorona) csökkenése következtében a fák növekedése visszaesik (ezt nevezik növedékveszteségnek), így később érik el a hasznosításhoz megfelelő méreteket. A jelenleg fellépő növedékveszteség 20-30 ezer köbmétert tesz ki. Azaz ennyi faanyag nem terem meg az erdőgazdálkodást szabályozó üzemtervekben számított időpontra.

A leszakadó ágak, kidőlő fák károkat okoztak autókban, kerítésekben, épületekben is. A biztosítási események még folyamatban vannak, így ezen károk összegéről pontos információk még nem állnak rendelkezésre.

 

NEM SZÁMSZERŰSÍTHETŐ KÁROK

 

Nem lehet pénzben kifejezni azt a veszélyt, amit az erdőt borító jégpáncél jelentett a lakosság és a kirándulók számára. Szintén nehezen számszerűsíthetők a közlekedési nehézségek okozta károk, amelyek érintették Budapest II., III. és XII. kerületét illetve a Pilis magasabban fekvő útjait. Jelentős az az esztétikai kár, amit az erdő elszenvedett. Különösen szembetűnő ez azokon a területeken, ahol az erdő a tájkép jellegzetes elemeként védelmet élvez (például a Normafa térségében). A nagy törés felület a tavaszi időszaktól kezdve fertőzési kaput jelent a biotikus (élő) károsítók számára. A be nem gyógyult sebeken farontó gombák (taplók, egyéb korhasztó gombák) és a faanyagot károsító ízeltlábúak (fenyők esetében például a szúk) telepednek meg és szaporodnak el káros mértékben. A lombkoronájuk nagy részét elvesztett, legyengült fák nem képesek a megfelelő védekezésre. Ebből a szempontból is sok minden függ a következő hónapok időjárásától: az aszályos tavasz és nyár károsodási láncolatok kialakulását okozhatja.

 

JÉGTÖRÉS HATÁSA A VADÁLLOMÁNYRA

 

A jégtörés következtében a vadállomány nem károsodott. A hazai nagyvadfajok (gímszarvas, dámvad, őz, vaddisznó, muflon) a hideg időjárást jól viselik. Nehézséget számukra a téli táplálékhiány okoz, amit most tovább nehezített a talaj is borító vastag jégpáncél. Ilyen esetben a vad ösztönösen az alacsonyabban fekvő, ezért biztonságosabb és táplálékban gazdagabb területekre húzódik.

 

JELENLEGI HELYZET

 

A néhány napsütéses, melegebb nap ellenére az 500 méternél magasabban fekvő területeken (János-hegy, Pilis-tető, Dobogókő, Nagy-Villám, Prédikálószék stb.) még mindig nem olvadt el teljes mértékben a jégtakaró. A fenti kirándulóterületek látogatása ezért továbbra is fokozott figyelmet kíván az oda látogatóktól. A kis mértékű olvadás kedvező hatásait negatívan befolyásolja a napok óta tartó rendkívüli havazás, havas eső. A Pilisi Parkerdő Rt. szakemberei a már megközelíthető területen megkezdték a károk részletes felmérését, az erdei utak megtisztítását. Ez a munka – az időjárástól nagymértékben függően – még legalább két-három hetet vesz majd igénybe.

 

TERMÉSZETSZERŰ ERDŐGAZDÁLKODÁS A KATASZTRÓFÁK ELKERÜLÉSE ÉRDEKÉBEN

 

A jégtörés – és a többi abiotikus károsítás ellen – közvetlenül védekezni nem lehet. A károk azonban mérsékelhetők az erdőgazdálkodási munkák időben történő elvégzésével. A Pilisi Parkerdő Rt. több erdészeténél – így például a Budapesti Erdészetnél – olyan erdőgazdálkodási gyakorlat kialakítására törekszenek a szakemberek, amely következtében nő az erdő ellenálló képessége. A természetközeli erdőgazdálkodásban alapvető az erdők természetes úton való felújítása. Ebben az esetben az új erdőt az öreg fákról lehulló magból vagy az azok gyökeréből növő sarjakból nevelik. Így megőrződik a területen az a genetikai információ, amely a korábbi egyedek túlélését is segítette (például rugalmasabb ágak, jobb regenerálódó képesség). Az öreg állományt fokozatosan, lépésről lépésre távolítják el a növekvő fiatal fák fölül, így sokáig védelmet nyújtanak a károsításokkal szemben. (Mesterséges felújításkor a korábbi erdőt tarra vágják, és máshol termett maggal, csemetével végeznek vetést, ültetést.) A Pilisi Parkerdő Rt. által kezelt erdőterületen jelenleg már az erdőfelújítások több mint 66%-át természetes úton végzik. Egyre terjed az a gyakorlat, miszerint az egyes erdők kitermelése nem egyszerre történik, hanem 40-60 éven át tartó, kisebb volumenű (néhány tized hektáros, azaz 1000-5000 négyzetméter területű) vágásokkal. Folyamatban van ez utóbbi módszer üzemi méretekben is alkalmazható rendszerének kidolgozása, mely során fokozottan figyelembe veszik a gazdasági mellett a társadalmi és természetvédelmi érdekeket is.