Az elmúlt hetek esőzései következtében kialakult, a Pilisi Parkerdő Zrt-nek összesen félmilliárd forintos kárt okozó áradás nem kímélte az uniós forrásból fejlesztett vizes élőhelyeket sem. A „Parkerdő természetesen” program keretében a visegrádi Apátkúti-völgyben 2009-2010-ben megvalósított fejlesztések a száz éves mértékadó árvízszintet meghaladó áradás nyomán nagymértékben megrongálódtak. Felöltődött a kotrással újra élhetővé tett tó és patakmeder, az országban egyedülálló hallépcsős kialakítású műtárgyakat pedig részben betemette, részben elsodorta a patak által szállított több tízezer köbméternyi hordalék. Szerencsésen megmenekült a pilisszentkereszti Szurdokban épített hallépcsős gát, és az áradás nem veszélyeztette a pilisi kistavak élőhelyrehabilitációs programját sem.

 

 

A Visegrádon átfolyó, heves vízjárású Apátkúti-patak több pontján is zajlottak természetvédelmi beavatkozások. A patak egész évben sok hordalékot szállít, melynek jelentős részét a völgyzárógátas Apátkúti-tóban rakja le. Az utóbbi években gyakorta előforduló, hirtelen nagy vízbőséget hozó viharok rendszerint sokszor heves árvizet is hoztak. A nagysodrású patak vize a hegyekből lehordott hordalékot a tóban terítette szét, csökkentve ezzel annak víztározó képességét. Az iszaplerakódás az elmúlt időszakra a vízfelület egészének fennmaradását veszélyeztette.

 

A tó medrének kotrása, az évek óta lerakódott 4.000 köbméternyi hordalék mielőbbi eltávolítása kulcskérdéssé vált. A munkálatok a „Parkerdő természetesen” program keretében 2009 őszén végre elindulhattak.

 

Természetesen a patak által szállított hordalék nem csak a tóban, hanem már a vízgyűjtő terület egyes részein is felgyülemlett. A patakmeder kotrása éppen ezért fontos, hiszen az innen kiemelt és eltávolított törmelék már nem kerülhet a tóba, gyorsítva annak újbóli káros feltöltődését. A „Parkerdő természetesen” program keretében az Apátkúti-patak medre – a kb. 3000 m3 hordalék kiemelése és elszállítása során - megtisztult, ami a folyóvízi élőlények számára kedvezőbb életkörülmények kialakulását tette lehetővé.

 

Az áradás során a patak minden eddiginél nagyobb hordalékmennyiséget, több tízezer köbméter követ és földet szállított magával. A tó a korábbinál is jobban feltöltődött – megmentve azonban ezzel Visegrád városát, amelyre így nem zúdult rá a hatalmas mennyiségű hordalék.

 

A patakmeder teljesen átalakult, az eredeti meder egyes szakaszokon eltűnt, helyette más nyomvonalon folyik a patak. Egykori szigetek tűntek el és újak alakultak. Az ősszel kotort szakaszokat helyenként méteres vastagságban borítja hordalék.

 

Az Apátkúti-patak nyomvonalán az említetteken kívül még két jelentősebb beavatkozás zajlott. Az egyik az Apátkúti-patak medrébe több évtizeddel ezelőtt épített terméskő műtárgyak rekonstrukciója. A Telgárthy-rét és az István-kunyhó melletti gátak helyreállítása egyrészt az eredeti funkció betöltésének hiánya miatt vált indokolttá. Vízvisszatartó hatásuknak köszönhetően korábban jelentős nagyságú, állandó vízfelületet tartottak fenn, kedvező körülményeket teremtve ezzel a patak menti, vizet kedvelő állat- és növényvilág természetes fejlődéséhez. Az új műtárgyak elődeiknél több funkcióval rendelkeztek, hiszen a víz visszatartása mellett – hazai viszonylatban egyedülálló hallépcsős kialakításuk miatt - a vízi élőlények természetes vonulását is lehetővé tették.

 

Az áradás nyomán az István-kunyhónál lévő műtárgy szinte teljesen megsemmisült, és a Telgárthy-rétnél lévő is megrongálódott. Hatalmas mennyiségű hordalék lepte el mindkét gátat, eltüntetve az élővilág számára olya fontos, ősszel kialakított vízfelületeket. A szükséges javítások mértékét majd a hordalék eltávolítása után lehet csak megállapítani, ha kiderül, hogy milyen mértékben sérült a műtárgy alapja. Az István-kunyhónál súlyosbítja a helyzetet, hogy a meredek partoldal 30-40 méter hosszan leszakadt.

 

A „Parkerdő természetesen” program Visegrádhoz kötődő további jelentős természetvédelmi fejlesztését az István-kunyhói tavak rekonstrukciója jelentette. A három tóból álló tórendszer 2. és 3. számú tavainak műszaki állapota olyannyira leromlott volt, hogy vízzel történő újratöltésük természetes körülmények között már nem volt lehetséges. A helyreállítás során először a feltöltődött iszapos anyag kotrása és elszállítása történt meg, amit 40 cm vastag vízzáró agyagréteg bedolgozása követett. A meder belső partoldalára humuszréteg került, melyet füvesítés köt meg. A tavak tervezett tavaszi feltöltését az átázott partoldalak miatt folyamatosan el kellett halasztani, míg az ismétlődő áradások fel nem töltötték őket. A következő időszakban szükséges megvizsgálni a szigetelés sérülését, ugyanis a még instabil rézsűk esetleges elmozdulása repedést hozhatott létre a szigetelő rétegben, ami a későbbiekben szivárgáshoz vezet. A munkák befejezését követően itt összesen 1.825 m2 vízfelület alakul ki.

 

Nem károsodtak a Parkerdő természetesen program egyéb vízi élőhelyeket fejlesztő beruházásai, így a pilisszentkereszti Szurdokban épült átjárható műtárgy, a leányfalui forrásfoglalás és a rehabilitált visegrádi kistavak. A Pilisi Parkerdő Zrt. területén még folyik a kárfelmérés, de a társaság már keresi a megoldásokat a fejlesztések eredményeinek visszaállítására.