A Gödöllői-dombság 130-344 m magasságú önálló dombvidékén található természetes erdők nagysága és összetétele az elmúlt kétezer esztendő alatt sokat változott. Az emberi beavatkozásnak, s főként az egyre intenzívebb erdőhasználatnak köszönhetően az összefüggő erdőborítás sok helyen megszűnt, s ezeken a helyeken leginkább a mezőgazdasági célú földművelés és az állattartás vált dominánssá. A legelőkön - az erdő védő hatásának hiánya és a folyamatos erózió miatt - idővel a termőtalaj is lepusztult, s e földterületek jellegzetesen kopár, természetes megújulásra képtelen helyekké váltak.

A XX. század első felében, amikor az erdősítés hazánkban ismét lendületet kapott, a megmaradt sekély termőréteg megtartása, valamint a talajerózió megfékezése céljából ezeket a területeket szélsőséges körülmények között is élet- és növekvő képes feketefenyő csemetékkel ültették be, amelyek a talajt megfogva, hosszútávon a többi faj számára is kedvező életteret teremtettek. Az akkori elgondolás sikerét jelzi, hogy az így telepített fenyőerdő védelmében idővel valóban megjelent a lombos újulat, a virágos kőris, a molyhos és csertölgy és néhány cserjefaj is. A feketefenyő állomány az idők során az eredeti funkcióját betöltötte és jelentős része mára el is öregedett.

Az élőhely-rekonstrukció folytatásaként idén tavasszal a Pilisi Parkerdő Zrt. „Parkerdő természetesen 2010-2012” néven, egy több éven át tartó, komplex programot indított, melynek első, kezdeti szakasza az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósul meg. A program legfőbb célja a lombos erdőállomány kialakításához szükséges feltételek mielőbbi megteremtése, valamint az őshonos fafajok arányának maximálisra növelése. Ehhez a meglévő lombos újulat kímélete, a tölgy csemeték telepítése, illetve a megerősödésükig végzett ápolási munkák végzése egyaránt szükséges. A kívánt erdőtársulás – molyhos-tölgyes, vagy cseres-tölgyes – további kísérő fajai (pl. juharok, kőrisek) a környezetből települnek be.

A Pilisi Parkerdő Zrt. által gondozott „Parkerdő természetesen 2010-2012” természetvédelmi program Gödöllőt és térségét kiemelt figyelemmel kezeli. Ezt bizonyítja az is, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési források közel 40%-a itt kerül felhasználásra.

A beruházások során a Gödöllői Erdészetnél összesen 8 erdőrészletben zajlik erdőszerkezet-átalakítás, amelynek során az idegenhonos, vagy az adott termőhelyre nem illő őshonos fafajokból álló erdők megfelelő őshonossá alakítása valósul meg, természetesebbé és alkalmazkodó-képesebbé téve azokat.

A beavatkozás által érintett területekről általánosságban elmondható, hogy pályázat elindulásáig ezeken a helyeken a növénytársulás koronaszintje alapvetően tájidegen és idegenhonos fajokból (erdeifenyő, akác) állt, amely jelentősen korlátozta az alacsonyabb szintek élőhelyi viszonyait.

Árnyalása (a fenyőerdőkre jellemzően) túlzottan erőteljes volt, a lehullott tűlevelekből álló avar nehezen bomlott, és a bomlási termék savanyú kémhatása miatt a lomberdőkben megszokott folyamatok nem tudtak végbemenni.

A talajflóra is más volt, mint ami az őshonos lombos fajok alatt alakul ki. Mindezek együttes következményként a cserje- és gyepszint faj- és egyedszáma túl alacsony volt és a kívánatos őshonos fajok helyett a zavarástűrők és a tág ökológiai tűréshatárú gyomok domináltak leginkább.

A projekt célja ezen állapot javítása, a megjelent lombos fafajok csemetéi és az őshonos cserjefajok számára optimálisabb növekedési környezetet megteremtése. A folyamat azonban emberi beavatkozás nélkül nem megy végbe.

A pályázati tevékenység eredményeként hosszú évek során olyan társulások alakulnak majd ki, amelyek a rekonstruált élőhelyek részeként számos védett növény- illetve állatfajnak adnak majd kedvező életteret.

Az erdők természetességét jelentősen rontja, hogy az utóbbi időkben egyes területeken a spontán terjedésre képes idegenhonos ún. „özönfajok” (pl. bálványfa, ostorfa, zöld juhar, akác) ugyancsak megjelentek, s helyenként a természetes társulásokat, egyedeket visszaszorítva uralkodóvá is váltak. E kedvezőtlen folyamat megfékezése érdekében a pályázat során az említett invazív fafajok visszaszorítása jelentős mértékben, mintegy 25 hektárnyi területen szintén megtörténik.