Oldaltérkép
Nyitó oldalAz erdők természetes alkotóelemei a vadon élő állatok, közöttük vadászható és védett fajok, valamint kártevők is előfordulnak. A történelem során az infrastruktúra, a beépítettség és a lakott területek terjeszkedése következtében a vadon élő állatok élettere erősen lecsökkent. A vadon élő állatok közül az ökológiai szempontból generalistának – széles élőhelyhasználati és táplálkozási spektrummal rendelkezőnek – tekinthető fajok, mint a vaddisznó, az őz, a róka, a nyest és a borz már hozzászoktak az ember közelségéhez. Ezért az erdőterülettel határos lakott területeken illetve a városba mélyen behúzódó zöld elhanyagolt területen, telkeken is előfordulnak. A fent említett vadászható fajok őshonosak, jelenlétük nem a vadászatnak köszönhető. Ugyanolyan természetes alkotóelemként kell azokra tekinteni, mint a feketerigóra, a szúnyogra, vagy a harkályra.
A Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján 2015. május 5-én megjelent cikk interjúval:
Vaddisznót láttam az erdőben, természetes ez?
Igen. A vaddisznó az erdei életközösség természetes része, a legelterjedtebb nagyvadfajunk.
Vaddisznót láttam az utcán, természetes ez?
Igen. A vaddisznó minden olyan élőhelyen megjelenik, ahol megtalálja a számára kedvező létfeltételeket. Az elhanyagolt és háborítatlan gazos, bozótos ingatlanokon nem zaklatják és itt rendszerint táplálékhoz is könnyen jut (pl.: hullott gyümölcs, kerti hulladékok, zöldhulladék). A vaddisznó őshonos vadfajunk, melynek az alkalmazkodó képessége kimagasló.
Miért jön lakott területre a vaddisznó?
A vaddisznó elsősorban a megfelelő búvóhely és a vonzó táplálékforrások miatt jelenik meg a lakott területeken. Búvóhelynek számít minden gazos, szemetes, elhanyagolt terület. A vaddisznó számára vonzó a hullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag humuszos kerti talaj (sok csiga, giliszta stb. él benne), kerti vetemények, zöldségek, mezőgazdasági termények, a víz, a dagonyázási lehetőség. A vaddisznó mindenevő, különösen kedveli a lédús zöldségeket és gyümölcsöket. Minden tevékenység, mely ezeket a vonzó tényezőket csökkenti, hozzájárul a vaddisznó jelenlétének csökkentéséhez.
Az állat éhes és szomjas, miért nem etetik, illetve itatják a vaddisznót?
A Pilisi Parkerdő Zrt. egész éven át folyamatos etetéssel igyekszik a vaddisznót az erdők belsőbb, lakott területektől távol eső részein tartani. Az etetés mellett folyamatos itatást is végzünk továbbá dagonyázó helyeket üzemeltetünk.
A locsoló berendezések környékét a vaddisznó nem a azért keresi fel, mert szomjas, hanem mert az öntözött gyepet igen gazdagon lakják az alsóbb rendű, gerinctelen élőlények, amelyek fontos táplálékát jelentik a mindenevő vaddisznónak.
Harminc disznót láttam egyszerre, miért hagyták így túlszaporodni a vaddisznókat?
Ha harminc vaddisznót látunk egyszerre az nem jelenti azt, hogy túlszaporodott az állomány. A vaddisznók nem magányosan, hanem csoportokba verődve kondában élnek. Egy ivarérett koca nem ritkán 8-10 malacot is vezet, ezért harminc disznó egy kondában csupán három anyaállat és azoknak az utódai. Általános szabály, hogy a csapatban élő állatok egyedeiknek jobb esélyei vannak a túlélésre. Ez az oka annak, hogy a vaddisznók kondába szerveződve élnek.
Vaddisznót láttam a kertemben miért nem fogja be valaki?
A vaddisznó befogása bonyolult szakmai feladat, amely előkészítést igényel. A vaddisznó élvefogó berendezés egy nagyméretű, több mázsás szerkezet. A befogó telepítése és a befogás között akár több hónap is eltelhet. A befogókat csak ritkán telepítik lakott ház kertjébe vagy udvarába. A befogást megelőzően etetéssel csalogatják az állatokat a befogóhoz, amely állat további kárt tehet az udvarban, továbbá a befogásból kimaradó vaddisznók az etetés miatt a későbbiekben rendszeresen felkereshetik azt ingatlant.
A Pilisi Parkerdő Zrt. egész évben folyamatosan végez vaddisznó befogást az arra alkalmas erdőterületeken.
Mit tesz a Pilisi Parkerdő Zrt. a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorításáért a külterületen?
- a vaddisznók létszámának apasztását végzi a befogók folyamatos üzemeltetésével a lakott területhez közeli erdőterületeken;
- a vaddisznók létszámának apasztását végzi a lakott területhez közeli erdőterületeken fegyveres vadászattal;
- egész éven át tartó etetést és itatást végez az erdő belsőbb részein;
- dagonyák üzemeltetését végzi az erdő belsőbb részein;
- aktívan kommunikál a lakossággal illetve az önkormányzatokkal
Bejött a vaddisznó a kertembe, mit tehetek, hogy ez ne forduljon elő többször?
A vadkárosítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a megfelelő kerítés megléte.
A telkek kerítéseinek megerősítését illetve kijavítását, oly módon kell elvégezni, hogy azon a vaddisznó ne tudjon átmenni; (Vaddisznó távoltartása céljából, elég a kerítés alsó, kb.: 1-1,5 méteres részének megerősítése pl.: a kereskedelmi forgalomban is kapható, kifejezetten a vaddisznó távoltartására gyártott erős, csúszásmentes csomózású dróthálóval, melyet stabil oszlopokhoz rögzítünk, fél méterenként lecövekelünk, esetleg a földbe süllyesztünk). A megfelelő kerítés kivitelezésére számtalan lehetőség van, amelyet mindig a helyi viszonyok figyelembevételével kell megválasztani. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a kerítés kivitelezésével kapcsolatosan, feltétlen kérjünk vadkerítés építésében jártas szakembertől segítséget, az elvégzett munka után pedig garanciát!
Milyen feladata van a lakosságnak a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorítása érdekében?
- az ingatlanokat határoló kerítések vadbiztossá tétele;
- az elhanyagolt telkeken illetve közterületen lévő bozótosok felszámolása, elhanyagolt, gazdátlan területek lekaszálása, rendbetétele;
- ideiglenes és állandó etetési tevékenység megszüntetése;
- a zöld hulladék szakszerű kezelése;
Kinek a feladata a vaddisznó létszámának csökkentése?
Külterületeken a vaddisznó létszámapasztásának mértékét a vadászati hatóság határozza meg, illetve annak elvégzését ellenőrzi. Külterületen a vadászatra az illetékes vadgazdálkodó jogosult, sőt köteles a hatóság által előírt tervet teljesíteni.
A települések közigazgatási belterülete nem képezi részét a vadászterületnek, ezért lakott területen a vadgazdálkodónak nincs jogosultsága vadászati tevékenység végzésére.
Ki ejtheti el a vadat a vadászterületen kívül (pl.: a városban)?
A jelenlegi szabályozás a település belterületén történő vad elejtésének feladatát nem ruházza senkire. A szükséges engedélyt a területileg illetékes rendőrhatóság jogosult kiállítani.
A legproblémásabb területek önkormányzatai mérlegelve a kialakult helyzetet, mezőőrt, vagy állatok befogására specializálodott vállalkozót alkalmaznak, aki rendelkezik a rendőrség által kiadott engedéllyel, így a fegyverét is használhatja a település közigazgatási belterületén.
Mi a teendő, ha szembetaláljuk magunkat egy vaddisznóval?
A vaddisznó alapvetően kerüli az embert, de akár veszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe kerülni. Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. A kanok a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, a kocák pedig, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik. A sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet.
Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz nélkül az erdőben, mert a vaddisznó rátámadhat a kutyára.
Kérjük, megfelelő magatartással minden lakos segítse környezetünk védelmét, és vegyen részt a probléma kezelésében, megoldásában!
Budapest XII. kerületének önkormányzata (Hegyvidéki Önkormányzat) egy információs vonalat tart fenn a XII. kerület lakosai számára:
+36 20 215 6995
