A Budai-hegység igen erősen rögökre darabolt, kőzettanilag változatos. Fő építőanyaga a mészkő és dolomit, de márga, homokkő, agyag, pannóniai homokos, agyagos üledékek, édesvízi mészkő és lösz is található itt. A hegység patkó alakban helyezkedik el az Ördög-árok tektonikus völgye körül. A Budai-hegység legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz (559 m). A hegység vízrajza szegényes mivel tekintélyes részét jól karsztosodó kőzetek építik fel. Az átlagos évi középhőmérséklet 9,9 oC, amihez évente átlagosan 564 mm csapadék járul.
Klímaregionális növényzetét a cser- és gyertyános-tölgyesek jelentik, a hűvösebb oldalakon völgyekben a bükkösöket is megtaláljuk. A mészkedvelő és a szikladomborzatú erdők jelentős területeket foglalnak el, elvétve mészkerülő erdőt is találhatunk. A Budai-hegység fajgazdagság tekintetében igen értékes élőhely. Sok őshonos fafaj uralja ezt a tájat. A fontosabb fajok, csoportok: tölgyek, bükk, gyertyán, juharok, szilek, kőrisek, hársak, éger, meggyek, vadkörte, vadalma, madárcseresznye, berkenyék.
Ez a hegység a főváros közigazgatási határán belül és mellette terül el, az ország leglátogatottabb vidéke. A nagy turista létszám fokozott terhelést jelent a Budai Tájvédelmi Körzetre, ezért kérjük az oda látogatók felelősségteljes környezeti magatartását.
A fenti menüpontok kiválasztásával a táj nevezetességeiről olvashat.