A pályázat első fordulója sikeres volt, így már a 2009-ben induló tervezési és engedélyezési szakasz is uniós támogatással valósul meg. Sikeres második forduló esetén a Bajnai, a Pilisszentkereszti és a Pilismaróti Erdészetek területén többek között közel 130 hektáron szorítják vissza az invazívan terjedő fafajokat, helyreállítanak több vizes élőhelyet a Pilisben és sorompókat helyeznek ki a természeti értékek védelmére. A pályázat előkészítési szakasza 2009. decemberében zárul, így kedvező pályázati döntés esetén a természetvédelmi fejlesztések 2010-2012 között valósulhatnak meg. A tervezett tevékenységek szoros összhangban állnak a társaság Parkerdő természetesen programjának korábbi elemeivel, amikor a Közép-Magyarországi Régióban 460 millió forintos uniós támogatással eddig országosan egyedülálló méretű természetvédelmi fejlesztésekbe kezdett a Pilisi Parkerdő Zrt.

 

A Környezet és Energetika Operatív Program keretében megvalósítani tervezett tevékenységek:

 

Natura 2000 területeken, a Bajnai Erdészet területén összesen 26 erdőrészletben, 127,8 hektáron bálványfa és akác terjedésének megakadályozása. A zárt erdőállományokban szórtan, a fiatal erdőkben tömegesen megjelenő invazív fajok terjedése az őshonos erdőtársulások létét fenyegeti, ezért visszaszorításuk kiemelten fontos feladat. A pályázat időtartama alá eső két vegetációs időszakban két-két alkalommal végezik el az invazív fajok mechanikus irtását és egyedi vegyszeres kezelését.

 

A főváros környéki erdőterületen a védett természeti értékek, élőhelyek létét legnagyobb mértékben az antropogén tényezők veszélyeztetik. A természetvédelmi értékek megőrzésének egyik leghatásosabb módszere az antropogén károsítás megelőzése, amit a természetvédelmi értékekhez való eljutás korlátozásával lehet a legeredményesebben végrehajtani. A pályázat keretében a Pilisszentkereszti és a Pilismaróti Erdészet területén hét sorompó kihelyezésével gátolják meg a gépjármű forgalom bejutását az országos védettségű területre, megelőzve ezzel többek között a jelenleg tapasztalható illegális hulladéklerakást.

 

Nyergesújfalu községhatárban, erdőfoltokkal és gyepekkel borított értékes természeti területen található elhagyott, funkcióját vesztett és tönkrement vasbeton szerkezetű épület bontása. A létesítmény a tájképet erősen rombolja. A gazdag természeti értékekkel rendelkező területtel szemben a teljesen leromlott állapotú épített elem éles kontrasztot mutat, a táj elhanyagolt benyomást kelt. Mivel a romos vázat semmilyen módon nem lehet használni, elbontása célszerű és indokolt.

 

Erdei vizes élőhelyek (kistavak) élőhely-rehabilitációja

Három kisméretű vizes élőhely, ún. „kistó” rehabilitációja a Pilisben. A természetes úton kialakult vízállások fontos vizes élőhelyet jelentenek a hegyvidéki területen. A regisztrált és folyamatosan kutatott élőhelyeket a feltöltődés veszélyezteti. A pályázat keretein belül ezért a „kistavak” kotrását, szerves hulladéktól történő megtisztítását, így az eutrofizációs folyamat lassítását tervezik. A munkákat hidrobiológus szakemberek útmutatása alapján végzik, egyeztetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársaival.

 

A pilismaróti Malom-patak oldalágán lévő egykori vízfelület helyreállítása országos védettségű területen. Jelenleg a patakmeder az árhullámok következtében feliszapolódott, átfolyása nem megfelelő. A lerakott hordalék a víz útjában áll, megfigyelhető a meder átalakulása. A vízfolyás lelassult, ennek következtében az eutrofizációs folyamatok előrehaladtak, csökkent a kétéltű fajok élettere, és a halak szempontjából is kedvezőtlenül változott a vízfolyás. A mára elavult, funkciójukat vesztett, beton műtárgyak nem képesek korszerűen ellátni a szabályozást, és a tájképet is erősen rombolják. Bontásuk után az egykor három tóból álló vizes élőhelyet új, természetvédelmi szempontból megfelelő műtárgyak építésével állítják helyre. A műtárgyakat a tájba illeszkedő, a folyóvízi fajok számára átjárható módon, életkörülményeiket figyelembe véve és a vízfolyás egységét biztosítva alakítják ki. Az egyik, ipartörténeti értéket képviselő műtárgy esetében az átalakítás az eredeti jelleg megőrzése mellett történik.