Erdészetvezető: Csontos Dömötör
Kezelt terület nagysága: | 7044 ha |
Ebből erdő: | 6440 ha |
Természetvédelmi oltalom alatt áll: | 1983 ha |
Védett erdőterület aránya: | 37% |
Az erdőben évente növekvő faanyag mennyisége: | 37,1 ezer m3 |
Az erdőből évente kitermelt fa mennyisége: | 19,5 ezer m3 |
Az Gödöllői Erdészet területe négy nagyobb erdőtömbre osztható: galgamácsa-kállói, gödöllő-veresegyházi, kerepes-mogyoródi. Elkülönűl a fót-somlyói terület igen értékes növény és rovarvilágával.
A galgamácsai és a gödöllői terület korábban a magyar királyi kincstár birtokába került 1867-ben, elsősorban vadásztatás és tűzifanyerés volt cél. Az acsai erdő családi hitbizományhoz tartozott,a kállói erdő a váci püspökség kezelésében volt.1950 óta erdőgazdasági kezelésbe került az egész terület.
Erdőgazdasági tájak szerint az erdészet északi része a cserháti, a déli a gödöllői dombvidéki tájba tartozik. A talajképző kőzet mindkét tájrészletben a lösz, amely a gödöllői részen keveredett a szélhordta homokkal. Talajok zömmel rozsdabarna erdőtalajok.
Természetes erdőtársulások: cseres-kocsánytalan tölgyesek, de a mélyebb részeken előfordul a gyertyános-kocsányos tölgyes is. Igen erős a cserjeborítottság szinte minden erdőtársulásban.
Erdőművelés, erdőnevelés:
A terület sajátosságából adódóan egyaránt használjuk a természetes erdőfelújítási és a mesterséges erdőfelújítási módszert A természetes erdőfelújítás aránya 64%. Sajnos az elég ritka magtermés miatt szükségszerű bizonyos mennyiségben a mesterséges felújítás. Új erdő telepítése pénzügyi és területadta lehetőségek függvénye.
Erdőművelési tevékenységünk a jövő nemzedék számára jó levegőt, nyugodt kikapcsolódást biztosító erdőket nevel. E munka sikere függ a környezetünkben sport és szabadidős tevékenységet folytató emberek viselkedésétől. Ha például egy frissen ültetett erdősítésen keresztül-lovagolnak, cross motorokkal vagy quaddal áthajtanak, késleltetik az egységes erdő kialakulását és növekedését. Ugyancsak veszélyt jelent, ha nem a kijelölt tűzrakóhelyeket használják, mert a fiatal erdők még nagyon sérülékenyek egy gondatlanságból elhagyott szabad tűzhely okozta tűztől.
A felnövekvő fiatal erdőket a 10 évenként elkészített erdőterv alapján a megfelelő időben tisztításnak-gyérítésnek (ritkítás) vetjük alá, aminek nem elsősorban a faanyag nyerés a célja, hanem a megfelelő hálózat kialakítása és a javafák növőterének a biztosítása.
Fahasználat, fakitermelés:
Az erdészet a tíz évre szóló üzemterve alapján tervezi meg az éves fakitermelési munkáit, amely éves szinten nettó 19,5 ezer m3 fa kitermelését jelenti. Ennek a mennyiségnek zöme a vegetációs időszakon kívül, a téli hónapokban kerül kitermelésre. A megtermelt választékok jó része (kb. 75 %-a) tűzifa, amelyet a belföldi piacon értékesítünk.
A természetes felújításainkban a fakitermeléseket úgy szervezzük, hogy az erdő talaja és a már meglévő újulat minimális kárt szenvedjen. Ezért végeztetjük a fakitermelések zömét a téli hónapokban, valamint kíméletes technológiát alkalmazunk, mint például az egységrakatos kiközelítést.
A nevelővágások elvégzése során törekszünk az elegyes, többszintes erdők létrehozására. Az így felnövő változatos erdők fajgazdagabbak és állékonyabbak, jobban ellenállnak a különböző biotikus és abiotikus károsításoknak.
Az erdészet területén, Galgamácsa határában faszénégető boksákat is találhatunk, ahol az erdészetnél megtermelt tűzifából jó minőségű faszenet égetnek ki.
Vadgazdálkodás:
A Gödöllői Erdészet összesen kb. 7.000 ha nagyságú területen szakszerű vadgazdálkodást folytat. Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem érdekeit szem előtt tartva meghatározott éves tervek alapján folytatjuk ezt a tevékenységet.
A galgamácsai vadászterületen két vaddisznóskertben intenzív vadgazdálkodást végzünk.
A vadászterületen a magyarországi nagyvadfauna minden faja megtalálható, a gímszarvas, az őz, a dámszarvas, a muflon és a vaddisznó. Ezeken kívül találkozhatunk még rókával, borzzal, nyesttel, mezei görénnyel, vagy ha szerencsénk van, a rejtett életmódú vadmacskával is.
Térkép