Erdészetvezető: Magyar Ferenc
Kezelt terület nagysága: | 8893,4 ha |
Ebből erdő: | 8291,7 ha |
Természetvédelmi oltalom alatt áll: | 6944,9 ha |
Védett erdőterület aránya: | 78% |
Az erdőkben évente növekvő faanyag mennyisége: | 48,9 ezer m3 |
Az erdőkből évente kitermelt faanyag mennyisége: | 16,5 ezer m3 |
A Valkói Erdészet kezelésében lévő, több községre kiterjedő erdők számos lehetőséget nyújtanak a környező falvak és a távolabbi települések lakosságának egyaránt rekreációs programok megrendezésére. Az itt található Szabadidőpark évek óta szolgál otthonául majálisoknak, iskolai programoknak, versenyeknek. Az erdeinkbe látogatók kikapcsolódását szolgálja a 25 km hosszúságú sétálóút, hulladékgyűjtők, padok, asztalok, esőbeállók és tűzrakóhelyek, melyeket az Erdészet rendszeresen karbantart, a Gödöllői Erdészeti Arborétumot szintén az erdészet kezeli. A számos kultúrtörténeti emlék mellett fontos történelmi emlékhely az isaszegi erdőben található, az 1848/49-es szabadságharc emlékét idéző Honvéd sírok, melyet évente turisták ezrei látogatnak.
A lakossági igények maximális kiszolgálását szem előtt tartva az erdészet évente komoly pénzösszeget fordít az erdők tisztántartására, a táj esztétikai szépségét rontó illegális szemétlerakások megszüntetésére.
A terület gazdag természeti értékét, az itt található szigorúan védett ősgyep és 92,7 ha területű erdőrezervátum mellett elsősorban a jellegzetes, majdnem kizárólagosan itt előforduló erdőtársulásokban ismerhetjük fel. A terület szigetszerű helyzete, a szélsőséges Alföldtől körülvéve olyan speciális klímaviszonyokat teremt, melyek hazánk területén egyedülállóak. A Valkói Erdészet ezen erdők megőrzése érdekében a gazdálkodást természetvédelmi szempontok és irányelvek fokozott figyelembevételével folytatja.
Erdőművelés, erdőnevelés:
A Valkói Erdészet az ország egyik legaszályosabb területén fekszik, emiatt zömében mesterséges úton – makkvetéssel illetve csemeteültetéssel – kénytelen felújítani az öregedő erdőket. A makk az évente változó időjárástól függően kerül gyűjtésre, a csemetemennyiség egy részét saját csemetekertben neveljük meg. Az erdőfelújítások 20%-ban az idős állományokról lehulló maggal, természetes úton történnek. A védett területeken található nem őshonos fafajból álló erdők (pl.: akác) esetén az állomány letermelése után őshonos fafajt ültetünk.
Az erdősítést követően a fiatal erdőkben végzett erdőnevelési munkák rendkívül fontos erdőgazdálkodási folyamatot jelentenek, melyek célja, hogy a korosodó erdők minél értékesebbek legyenek az utókor számára.
Fahasználat, fakitermelés:
Jellemzően a fakitermelés tarvágással történik, azonban védett területen, az ökológiai és tájesztétikai szempontokat figyelembe véve az élőfakészlet 10%-ának megfelelő mértékben hagyásfák és hagyásfa csoportok kerülnek meghagyásra. Ugyancsak ökológiai jelentősége miatt a földön régebben fekvő faanyagot nem szállítjuk el. Annak érdekében, hogy a fakitermeléssel a természeti értékekben okozott kár minél kisebb legyen, a faanyag kiszállítása úgynevezett közelítő nyomokon történik.
Az erdészeti területről kitermelt faanyag viszonylag kis értékű, főként csak tűzifaként hasznosítható.
Vadgazdálkodás:
A terület fontos kultúrtörténeti értékkel bír, ugyanis az erdő vadban való gazdagsága és Budához való közelsége miatt királyaink kedvelt vadászterülete volt. A vadászatról már a XIV. századtól vannak feljegyzések, melyek tanúsítják, hogy szívesen vadászott a környéken Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás. A feljegyzések megemlítik, hogy 1751-ben Mária Terézia is járt a területen.
Az erdőnek szerves része a benne élő vadállomány, azonban a vad által az erdőben okozott károk mérsékléséhez szükség van a vadlétszám szabályozására. A vadgazdálkodáshoz a vadlétszám szabályozásán kívül viszont szorosan hozzátartozik a vad nevelése, gondozása is. Az Erdészet területén jelenleg élő nagyvadfajok a gímszarvas, a dám, a vaddisznó, a muflon, és az őz.
Térkép