A Pilisi Parkerdő Zrt. évek óta formálódó természetvédelmi programjának megvalósításához 2008 őszén igen jelentős, 460.156.950 forint összegű európai uniós támogatást nyert. A „Parkerdő természetesen - Élő és élettelen természeti értékek megőrzését, rehabilitációját szolgáló beruházások” címet viselő program első fázisa az elmúlt esztendő során sikeresen lezajlott, a tervezett munkálatok – olykor a mostoha időjárási körülmények ellenére is – rendre befejeződtek.

 

 

 

A Parkerdő természetesen c. program keretében a Pilisi Parkerdő Zrt. hét erdészetének területén (Budakeszi, Budapest, Gödöllő, Pilisszentkereszt, Szentendre, Valkó, Visegrád), összesen 26 községhatárt érintve folyik természetvédelmi munka. Az érintett területek nagysága összességében megközelíti a 400 hektárt.

 

A természetvédelmi program fizikai megvalósítása 2008. tél végén – még a vegetációs időszak kezdete előtt – az idegenhonos fafajok kitermelésével kezdődött. A fakitermelés mihamarabbi megkezdése azért volt különösen fontos, hogy az újraerdősítés kb. 10 éves munkafolyamatából minél nagyobb részt lehessen támogatásból megvalósítani. A pályázati források ugyanis csupán az első 21 hónap munkálatainak finanszírozását teszik lehetővé. Ez praktikusan azt is jelenti, hogy a pályázati időszak lezárta után a maradék 99 hónap művelési, ápolási költségeit a projektgazda Pilisi Parkerdő Zrt-nek kell vállalnia.

 

A fakitermelés során 29 helyszínen, összesen 7.500 m3 idegenhonos, főleg fenyő és akác faanyagot termeltünk ki, majd a szükséges előkészítő munkálatok elvégzését követően 52,25 hektárnyi területen 880.000 db őshonos facsemetét ültettünk. A fakitermeléssel együtt megkezdődött az egyre agresszívabban terjedő és az őshonos fajok életterét elfoglaló bálványfa visszaszorítása is. A Valkói és Visegrádi Erdészetnél ennek keretében összesen 56,6 hektárnyi területen, 97 helyszínen folyt a munka.

 

A vizes élőhelyek rehabilitációja során kevesebb helyszínen, ám az előbbieknél jóval költségesebb beavatkozások indulhattak el. A kiemelt helyszínek között említhető itt a visegrádi Apátkúti-völgyben folyó patak és tó mederkotrása, a Pilisszentkereszti Szurdokban megvalósult völgyzárógát építés, valamint a Leányfalun megvalósult forrásfoglalás.

 

A késő tavaszi és a nyári időszak munkálataihoz tartozott egy talán kevésbé látványos, ám az erdőjárók biztonsága szempontjából rendkívül fontos feladat elvégzése, a Parkerdő területén lévő felhagyott bányák balesetmentesítése, sziklafalak kopogózása, valamint a természetes erózió okozta károsodások megállítása. E munkák során tavasszal 2 budapesti bányában (Alsó-Kecske-hegy, Remete-hegy) a szakemberek kb. 3.000 m2 sziklafalat vizsgáltak át.

 

A tavaszi és a nyári időjárás kiszámíthatatlansága természetesen alapvetően befolyásolta a munkálatok tényleges ütemét. Emiatt a tervezetthez képest kisebb csúszások keletkeztek, de ezek mértéke az erdőgazdálkodási gyakorlatban megszokott mértéket nem lépi túl (pl. a március végéig tartó havazás miatt egyes helyszíneket a vegetációs időszak kezdete előtt nem lehetett megközelíteni, ezért néhány fakitermelés átkerült őszre, a lombhullás utáni időszakra). Örvendetes tény azonban, hogy mindezen akadályok és kisebb csúszások ellenére a pályázat megvalósítása összességében 2009 nyarának végén a tervezett ütemezés szerint haladt.

 

 

Míg a program tavaszi induláskor az őshonos erdőállományok megújulását segítő fafajcsere volt a leginkább fókuszban, ősszel az erdei vizes élőhelyek rehabilitációjára összpontosult a figyelem. Három kiemelt körzetben (Visegrád - Apátkúti-patak, Apátkúti-tó, Telgárthy-rét, István-kunyhói tavak, Pilisszentkereszt – Dera-patak, Mogyorós-patak, Leányfalu – Hunyadi János u.) összesen hét helyszínen folyt ilyen jellegű munka. Az ismert túraútvonalakat is érintő beavatkozások természetvédelmi értéke igen magas, hiszen a munkálatok nyomán több, évek óta veszélyeztetett vizes élőhely újult meg, s tölti be újra a szerepét.

 

Az említettek mellett 2009 őszén a tavasszal elkezdett erdősítések utógondozása, ápolása, valamint az élettelen természeti értékek védelmét szolgáló munka egyaránt folytatódott. Az előbbi kapcsán az egyik leginkább kiemelt helyszín a budapesti Hármashatár-hegy volt, ahol a tavaszi ültetések ápolásával (kapálás, sarlózás stb.) párhuzamosan, 12 helyszínen, összesen 3400 m3 faanyag kitermelésére is sor került. A csapadékszegény időjárás okozta károsodás ellensúlyozásaként végzett pótlások során összesen 204.000 db csemetét ültettünk el. Ebből például a kiemelt helyszínnek számító Budaörsön 31.000 darab egy éves facsemete ültetése kezdődött el a téli fagyok beállta előtt.

 

Az invazív bálványfa visszaszorítása a tavaszi időszakhoz hasonlóan tovább folyt, 90 helyszínen összesen 70 hektár területet tisztítottunk meg. A sziklafalak kopogózása, a turisták által látogatott élettelen természetvédelmi értékek balesetmentesítése szintén folytatódott, melynek eredményeként négy budapesti bányában (Róka-hegy, Francia-bánya, Tündér-sziklai kőbányák), összesen 22.500 m2 sziklafelület átvizsgálása, valamint 1.895 méter védőkorlát építése történt meg.

 

A 2009 őszi időszakban összességében mintegy 200 helyszínen zajlottak pályázattal kapcsolatos természetvédelmi munkák.

 

 

Társaságunk az uniós pályázatokban kötelezően előírt tájékoztatáson túlmenően is nagy hangsúlyt fektet a program lakossági és szakmai kommunikációjára. Ennek elsődleges oka az, hogy a program megvalósítása során elért természetvédelmi eredmények hosszútávú megőrzése csakis a lakosság együttműködésével valósítható meg. Az erdőkímélés, az erdei tartózkodás helyes viselkedésformáinak bemutatása, valamint a projekt által érintett területekre látogatók szemléletformálása számunkra komoly kihívást és egyben lehetőséget is jelent.

 

Mivel a jelenlegihez fogható léptékű hazai természetvédelmi fejlesztés az erdőgazdaságok területén az elmúlt évtizedekben nem volt, annak hozadékát, értékét hosszútávon is fenntarthatóvá kívánjuk tenni. Ennek érdekében a program megvalósítását kísérő, annak eredményességét támogató kommunikáció tervezését és megvalósítását a tájékoztatás és a szemléletformálás együttes, egymással párhuzamosan alkalmazására építjük.

 

A szakmai program indulását a 2009. március 12-i nyitórendezvényen jelentettük be. Azóta számos eseményre és egyéb aktivitásra került sor, melyeket minden esetben jelentős lakossági és médiaérdeklődés kísért. A természetvédelmi és tájékoztatási szempontból egyaránt kiemelt helyszíneken - például Budaörsön, a budapesti Hármashatár-hegyen, Solymáron és Visegrádon - a nagyobb lakossági érdeklődést kiváltó munkafázisokhoz kapcsolódóan a helyi önkormányzati vezetőkkel, a civil szervezetekkel, a természetvédelmi terület szakembereivel és a média képviselőivel helyszíni bejárásokat szerveztünk.

 

 

2010 tavaszán, a vegetációs időszak ismételt beköszöntekor folytatjuk a már elkezdett erdősítések ápolását, s ahol szükség lesz rá, a hiányzó egyedeket ültetéssel pótoljuk. A tavaszi időszakban folytatódik az invazív fajok visszaszorítása, és a jobb idő beállta után a bányák balesetmentesítése is. A vizes élőhelyek rehabilitációja még a szaporodási időszak kezdete előtt befejeződik. A program végső zárása 2010 augusztusában várható.