Oldaltérkép
Nyitó oldalErdészetvezető: Ocsovai Zoltán
| Kezelt terület nagysága: | 4255,2 ha |
| Ebből erdő: | 3848,5 ha |
| Természetvédelmi oltalom alatt áll: | 3786,8 ha |
| Védett erdőterület aránya: | 89% |
| Az erdőkben évente növekvő faanyag mennyisége: | 15,900 m3 |
| Az erdőkből évente kitermelt faanyag mennyisége: | 7000 m3 |
Erdőművelés, erdőnevelés:A gazdálkodás alapja a 10 évre készülő erdőterv, amely az erdő- és természetvédelmi törvények és egyéb szakmai és természetvédelmi előírások figyelembevételével készül, szem előtt tartva az erdő folyamatos fennmaradását és a természetközeli erdőgazdálkodás követelményeit. Az erdőművelési munkák során jönnek létre vagy újulnak meg az erdők. Ez a munka - az ültetés, ápolás, nevelés - nagyon szép, de roppant felelősségteljes, hiszen a leendő erdő életét nagyon hosszú időre, esetenként több mint száz évre alapvetően meghatározza. Erdeinkben évente kb. 20-25 ha végvágást követő felújítási kötelezettség keletkezik, amelyben a gondos, kíméletes fakitermelésnek köszönhetően ritkán van szükség az újulat mesterséges kiegészítésére, pótlására. A magról kelt vagy elültetett csemeték a gyomnövények szorításában magukra hagyva elpusztulnának, ezért a felújított területeket több éven át ápolni kell, ami közel 700 ha gondozását jelenti évente. Az erdőnevelés során a folyamatos emberi beavatkozással olyan erdők létrehozása a célunk, amelyek az adott természeti környezetben az ember igényeinek leginkább megfelelnek. Az erdőfelújítások során kiemelt feladat az őshonos fafajok preferálása, a sarjerdők átalakítása mageredetűvé, a többkorú, vegyes fafajú, sok természeti értékkel bíró erdők létrehozása, megőrzése.
Fahasználat, fakitermelés:
Erdészetünk területén közel 1000 éve folyik erdőgazdálkodás. Írásos, tervszerű gazdálkodásról 1880 óta tudunk. Ekkor készült egy 20 éves ütemterv, ami a mai napig 10 éves ciklusokban újraíródik. Szakembereink elsődleges feladatuknak tekintik az ésszerű, természetközeli és tartamos erdőgazdálkodás révén a fa, mint természetes alapanyag újratermelését, erdeink szakszerű kezelését, amelyek nem borítják fel az erdei életközösség ökológiai egyensúlyát, hanem ennek eredményeként többkorú, többszintű, elegyes esztétikailag is változatos képet adó erdők ölelik körül településeinket.
Az erdőtervekben megadott, évente kitermelhető fatömeget nem érjük el, erdeink élőfa-készlete nő, melynek évente csak a felét, 6-7 ezer m3-t termelünk ki kíméletes módon.
A fokozatos felújítóvágással, illetve szálalóvágással kezelt erdőterületeink aránya kimagasló, 90 %. Tarvágást csak természetszerű módszerekkel nem újítható állományokban (akác, nemesnyár) és szerkezetátalakításra tervezett erdőrészletekben alkalmazunk. A bükkösöket elnyújtott fokozatos felújítóvágással 10-30 éves, vagy szálalóvágással 40-50 éves ciklussal újítjuk fel. A szálalóvágásokat a legtöbb részletben kiscsoportos módszerrel végezzük el. Ez a módszer alkalmas az erdők vegyeskorúvá alakítására, és teljes mértékben összhangban van a természetvédelem követelményeivel. A módszer jó példáit lehet látni a visegrádi Erdőanya-völgyben bükkös és tölgyes állományokban egyaránt, ahol egy 50 évet átfogó gazdálkodás folyik kíméletes, készletgondozó jelleggel a szakma teljes elismerése mellett.
Vadon élő állatok, vadgazdálkodás:
Elsődleges cél a vadlétszám szabályozása úgy, hogy a vad által okozott károk az erdő, a mezőgazdaság és természetvédelem számára is elviselhetők legyenek. Az Erdészet mintegy 5000 ha-os vadászterületen vadgazdálkodik, ahol évente 600 nagyvad kilövésére nyílik lehetősége a hazai és külföldi vadászvendégeknek egyéni és társas vadászatok során. A területen található nagyvadfajok a gímszarvas (Cervus elaphus), az őz (Capreolus capreolus), a muflon (Ovis musimon) és a vaddisznó (Sus scrofa).
Parkfenntartás, közjóléti tevékenység:
Visegrád és környéke – történelmi múltja és festői tájai miatt – a hazai turizmus egyik bölcsője. Napjainkban évente 3-5 millió ember keresi fel a szabadidő hasznos és kellemes eltöltése végett. Az ide látogató nagyközönség kényelmét szolgálja az Erdészet által fenntartott 100 km turista- és sétaút, négy tanösvény, három erdei játszótér, három táborozóhely, egy kilátó, több száz pad, asztal, szemetes, esőbeálló, kiépített tűzrakóhely és egyéb berendezés.
Az Erdészet kezelésében működik az ország elsőként létrehozott erdei iskolája, a Madas László Erdészeti Erdei Iskola. A gazdag programkínálat, a 150 főt befogadni képes tábori faházak vonzó lehetőséget nyújtanak az erdei iskolai és nyári táborozásra érkezőknek, illetve az osztálykiránduláson részt vevő óvodás és iskolás gyermekek számára. A tanösvények és tájékoztató táblák segítségével kicsik és nagyok egyaránt megismerhetik az erdei élővilág gazdagságát. A visegrádi Mogyoró-hegyen található a hazai nagyvadfajokat bemutató Mogyoróhegyi Vadbemutató Kert. További nevezetesség a Bertényi Miklós Füvészkert, amelyben évszázados fák, fiatal fenyők, cserjék festői csoportja és az erdő-mezői virágai nyújtanak nem mindennapi élményt. A parkerdei funkciók színvonalas fenntartása és működtetése nem kis feladatot jelent az Erdészet számára. Az illegális lakossági szemétlerakás és a vandalizmus elleni küzdelem minden évben több millió forintot emészt fel.
Természetvédelem:
A Visegrádi-hegység nagyon gazdag természeti értékekben, növényi és tájképi ritkaságban. Sok ritka, védett növényfaj található, például bíbor sallangvirág (Himantoglossum caprinum), magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), karéjos vesepáfrány (Polyticum aculeatum), különféle orchideák (11 faj). A rétek késői kaszálásával segítjük a védett növényritkaságok szaporodását, terjeszkedését (magok beérése, elszórása, stb.) A Pilis hegység változatos sztyepprét élőhelyei ritka egyenesszárnyú rovarfajok (Orthoptera sp.) életfeltételeit biztosítják. Ilyenek: a magyar tarsza (Isophya costata), fűrészlábú szöcske (Saga pedo), a hangos hegyisáska (Stauroderus scalaris), a kerepelő sáska (Psophus stridulus). A táj madárvilága fajokban gazdag. Az Erdészet hosszú évtizedek óta figyelmet szentel a nálunk áttelelő énekesmadarakra (téli madáretetések).
