A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe az alábbi tájakon található:
- - Gerecse-Pilis-Budai hegyek
- Gödöllői dombvidék
- Duna-Tisza-közi homokhát
- Kiskunsági szikterület
- Közép- és Alsó-Duna ártér
- Cserhát
A Társaságunk által kezelt állami erdőkben az élőfakészlet nagysága 10,6 millió m3 amely túlnyomórészt őshonos fafajokból áll. Az élőfakészlet évente 0,3 millió m3-rel nő.
Fafajcsoport | Arány (%) |
Tölgy | 30% |
Bükk | 6% |
Cser | 25% |
Gyertyán | 7% |
Egyéb kemény lombos | 10% |
Lágy lombos | 3% |
Akác | 10% |
Nyár | 2% |
Fenyők | 7% |
Összesen: | 100% |
A fenti adatok mutatják, hogy az őshonos fafajok területi aránya jóval nagyobb (81%) mint a tájidegennek minősíthető akác, nyár, és fenyők fafajcsoportjainak együttes aránya (19%). A feketefenyvesek átalakítási munkálatainak köszönhetően a fenyők aránya 7%-ra csökkent az elmúlt években, és ez a folyamat a jövőben egyre látványosabban fog folytatódni. Az őshonos fafajcsoportokat zömében fokozatos felújítóvágással és szálalóvágással kezeljük. Egyre nagyobb arányt ér el az erdők folyamatos erdőborítást biztosító kezelése, amelyet a szálalás bevezetésével (szálalóerdő üzemmód) biztosítunk.
Fafajcsoport | Területi arány | Véghasználati mód | Területi arány |
Őshonos fafajok | 81% | Fokozatos felújító- és szálalóvágás | 77% |
Idegenhonos fafajok | 19% | Tarvágás | 23% |
Összesen | 100% | Összesen | 100% |
A véghasználati módoknál kissé magasabb a tarvágás aránya, mely annak köszönhető, hogy az elsősorban ültetvényszerű faállományokban a speciális gazdasági célok miatt az átlagos vágáskor kisebb az őshonos természetszerű állományokban szokásos vágáskornál. Másrészt a sarjeredetű erdőállományok, illetve a termőhelynek nem megfelelő fafajszerkezetű állományok őshonos, termőhelynek megfelelő fafajokra történő átalakítását is tarvágás előzi meg.