Oldaltérkép
Nyitó oldalA Pilisi Parkerdő Zrt. célja, hogy élen járjon a természetközeli, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásában. Nemcsak kísérletezünk a természetvédelmi és a parkerdei szempontoknak egyaránt megfelelő erdőkezelés megvalósításával, hanem az új módszereket üzemi méretekben alkalmazzuk.
Az alkalmazott természetközeli erdőgazdálkodási módszereket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
A folyamatos erdőborítás biztosító erdőkezelés a Pilisi Parkerdő területén
- 1. Átalakító üzemmód
- Átmenet az egykorú erdőből a vegyes korú erdőbe.
- A./Csoportos felújítóvágások:
- Cseres-kocsánytalan tölgyeseinkben és gyertyános-kocsánytalan tölgyeseinkben alkalmazzuk. Példák: Budapesti Erdészet: János-hegyi, normafai felújítások; Visegrádi Erdészet: Mogyoró-hegyi felújítások, Pilisszentkereszti Erdészet: Fekete-hegyi, öregvágási felújítások; Szentendrei Erdészet: Lajos-forrási, Tölgyikrek erdőfelújítások stb.
B. Csoportos szálalóvágások:
- A folyamatos erdőborítást alkalmazó erdőkezelés egyik lehetséges eljárása. Gyertyános-bükköseinkben a szálalás lehetőségének bevezetése előtt ezt az eljárást vezettük be a 1998-2004 tartó időszakban, mivel az üzemtervezési útmutatóban a szálalás - mint választható eljárás - korábban nem szerepelt. Hazánk egyik legrégebben megkezdett szálalóvágása (1954) az Erdőanyai Szálalóvágás (Dr. Madas László irányításával). Nemcsak bükkösökben
- 2. Szálaló üzemmód:
- A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás leginkáb jellemző eljárása. 2005-től az üzemtevezési útmutatóban a szálalás lehetőségek bevezetésével megnyílt a lehetőség a szálalás bevezetése előtt. Ezért a 2005. után készült erdészeti üzemtervekben a szálalóvágás helyett - ahol csak lehetőség nyilt rá -, szálalóerdők kialalkítását kezdtük meg. A szálaló erdőket elsősorban a bükkös erdőtársulásokban alkalmazzuk, (Pl.: Pilisszentkereszti Erdészet: Mexikó-pusztai szálaló-erdő kísérlet, Pro Silva Bemutató Terület, Pilisi Örökerdő, Pilismaróti, Visegrádi és Budakeszi Erdészetek) azonban óvatosabb mértékben kezdjük bevezetni fényigényes főfafajok által dominált erdőkben, úgymint tölgyesekben (Budapesti Erdészet: Hárs-hegy), kőrises láperdőkben (Ráckevei Erdészet: Ócsa). Speciális terület a feketefenyvesek átalakítása, a kopárfásítások pionír erdőtársulásainak leváltása őshonos lomberdőkre. Cél az idegenhonos állományok átalakítása dolomit sziklagyepekben gazdag melegkedvelő tölgyesekké, karsztbokorerdőkké, amelynek legjobb eszköze a szálalás (Pilisszentkereszti Erdészet: Pilisvörösvári Kopárok fenyveseinek átalakítása; Budapesti Erdészet: a Budai-hegyek fenyveseinek átalakítása; Budakeszi Erdészet: Kis-szénási fenyvesek.)
3. Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód
Sekély talajú meredek hegyoldalakban, köves hegytetőkön és gerinceken, illetve erózióveszélyes vímosásokban, szurdokvölgyekben alkalmazott üzemmód, melynek jellemzője, hogy az erózió elkerülése érdekében faanyagtermelés nem történik.
- Manapság a Pilisi Parkerdőben 4.574 ha a szálaló üzemmódban, 4.205 ha az átalakító üzemmódban és 7.109 ha a fanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt területek nagysága. A folyamatos erdőborítással kezelt területek nagysága így meghaladja a 15.800 ha-t azaz a Parkerdő által kezelt erdők területének 27%-át.
