1999-ben kiválasztottunk egy területet, amely fafajösszetételénél és állományszerkezeténél fogva alkalmasnak látszott a Pro Silva elveken alapuló, folyamatos erdőborítású gazdálkodás bemutatására. A területen hosszútávú üzemi kísérlet folyik, ahol a kutatások célja a gazdálkodás ökonómiai elemzése, illetve olyan gyakorlati erdőművelési módszerek bemutatása, amelyek a hazai viszonyoknak mind erdőművelési, mind természetvédelmi és közjóléti (társadalmi) szempontból is megfelelnek. A munkát Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága és a Duna-Ipoly Nemzeti Park is támogatja.
A Pro Silva Hungaria Egyesület 2001-ben, az ország első Pro Silva megközelítésű, azaz a természetes folyamatokon alapuló - folyamatos borítást biztosító - erdőgazdálkodást Bemutató Területté (PSB) minősítette. A Pro Silva Hungaria elnöksége folyamatosan figyelemmel kíséri az itt folyó munkákat tekintettel a bemutató szerep fontosságára.
A Bemutató Területet tanulmányút keretében évente száznál is több látogató - elsősorban szakember - keresi fel. A vezetett terepi bemutató során - hazai és külföldi erdészettel, természetvédelemmel foglalkozó szakemberek - tanulmányozzák a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodást, a készletgondozást.
Az erdei ökoszisztéma egyes elemei általában olyan összehangolt rendszert alkotnak, amelyek önmagukban nem őrizhetők meg. Az erdő hosszabb távon csak teljes és működőképes rendszer formájában tartható fenn. Ezért elvként kell elfogadni, hogy az erdei talajok, a vegetáció, az állatvilág, a különböző élőhelyek és természeti értékek egy olyan összefüggő rendszert alkotnak, amelyek egy folyton változnak, és egységes egésznek tekinthetőek. Ezt a holisztikus megközelítést nem elég megérteni, hanem olyan erdőgazdálkodási módszereket kell alkalmazni, amelyek kíméletesebbek és kevésbé akadályozzák az ökoszisztéma működőképességét.
Dobay Pál nyugalmazott erdőfelügyelő adott tájékoztatást a hely nevének eredetéről: "Mexikó erdei helynevünk eredetileg MEGSZÖKŐ volt. Az ide helyezett közalapítványi erdészek ui. szerettek volna megszökni innen, mivel minden lakott helytől messze esett az itteni ikererdészház, amely napjainkra lassan már az enyészeté. Dr. Thirring Gusztáv a Budapest környéke (gyakorlati utikalalauz) - Bp. 1900. c. munkájában ezt írja Mexikóról: "Mexikó (500 m) közalapítványi erdőőri lak. 10 percre Kétbükkfanyregtől (574 m) és felórára Szent Lélektől, szép bükkös erdők közepette, kis rét szélén fekszik. Turisták éjjeli szállást és ellátást találnak itt. Mexikó nevét (mely eredetileg Megszökő volt) onnan vette, hogy az 1872-73. évi kolerajárvány idejében egy közalapítványi erdész a járvány elől ide menekült, minthogy pedig e hely a kolera elől megóva maradt, a közalapítványi erdővédek megszerették a félreeső fekvése miatt azelőtt kevésbé kedvelt helyet. A köznép Mesztikó-nak nevezi."
A terület csak a Pilisi Parkerdő Zrt. engedélyével és szakembereinek vezetésével látogatható. A területen folyó munkák szakmai vezetője Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök (e-mail: csepanyi.peter@pprt.hu).
Letölthető anyagok:
Letölthető előadások: