Pilisszentkereszt község délnyugati felében, a Pilis keleti lejtőjén található romok a ciszterci rend első magyarországi monostorát rejtik. Az 1184-ben alapított monostornak napjainkban az alapfalai láthatók. E falak közé temették egykor Gertrúdot, II. András király feleségét, akinek tragikus történetét a Bánk bán c. darabból ismerjük.

 

 

A faluból Pilisszántó felé haladva tábla jelzi a klastrom irányát. Földút vezet a területre, amit a faluból pár perces sétával elérhetünk.

 

A romok rövid bemutatása ismertető táblán történik. A forrás mellett tűzrakó hely és padok várják a megpihenni vágyókat. A foglalt forráson emléktábla tanúskodik a magyarországi turistamozgalom megalapításáról, melyet ezen forrás mellett döntött el Téry Ödön, báró Eötvös Károly és Thirring Gusztáv.

 

A pilisi ciszterci apátságot III. Béla alapította 1184-ben, anyakolostora a franciaországi Acey-ben található. A kolostort egy kora Árpád-kori település mellett építették, egy időben az esztergomi székesegyházzal és palotával. Háromhajós, négyszögszentélyű templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték. A kolostorhoz tartozó halastavat a Pilis patakjai táplálták.

A kolostor mellett Árpád-házi királyaink vadászházát is megtalálták, mivel a környező erdők a király vadászterületei voltak.

E kolostor falai között nyugodott Meráni Gertrúd, II. András felesége, kinek történetét Katona József örökítette meg Bánk bán című művében.

A tatárjárás és a török pusztítás nem kímélte a kolostort sem, 1526-ban leégett és elnéptelenedett. Később sem épült újra, köveit elhordták a környék falvainak és az esztergomi vár építéséhez.