A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették.

 

 

Visegrádról az Apát-kúti-völgyben haladva gyalogosan és személyautóval is megközelíthető. Ez utóbbi esetben a kezelő erdészet behajtási engedélyére van szükség.

 

2009. január 1-től térítésköteles a forráshoz vezető erdészeti út gépkocsival történő használata. Bővebben... 

 

Kiépített forrás (iható), tűzrakó- és pihenőhely

 

A forrás Kaán Károly erdőmérnökről, a magyarországi természetvédelem század eleji nagy úttörőjéről kapta nevét. Kaán Károly szívós előkészítő munkájának eredményeként 1935-ben megszületett a második erdőtörvény, amely egyben az első magyar természetvédelmi törvény is. A törvény életre hívta az Országos Természetvédelmi Tanácsot, amelynek javaslata alapján a földművelésügyi miniszter – más tárcákkal egyetértésben – természetvédelmi területeket és tájvédelmi körzeteket létesíthetett.

A forrást 1938-ban foglalta a szentendrei cserkészcsapat. Emléküket egy kőtábla őrzi, amelyet a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat állított elhunyt társaik emlékére. A forrás második foglalása 1974-ben történt Bertényi Miklós erdőmérnök irányításával. Ekkor kapta a forrás mai arculatát, és elnevezését (az első foglaláskor még nem Kaán-forrásnak hívták). 10 évvel ezelőtt került kihelyezésre a Kaán Károly emléktábla. 

A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványianyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz. Legjobb ízű és legegészségesebb forrás a Dunakanyarban.

 

 

Antimont, arzént, báriumot, cinket, higanyt, kadmiumot, krómot, nikkelt, ólmot, rezet, szelént és cianidokat nem lehet kimutatni vizében.