3-5 (-9) m magasra megnövő nagy bokor vagy kis fa. Számára kedvező termőhelyen rövid törzset és szabálytalan koronát fejleszt, kis fává nő. Kedvezőtlenebb körülmények között szélesen elterülő növekedésű cserjévé fejlődik. Ilyen helyeken ágai a földre fekszenek, legyökeresednek, így terjed. Gyökérzete fejlett, nagy talajtömegeket sző át. A hajtások hengeresek, kérgük barnásvörös, sok világos paraszemölccsel. Az ágak kérge barnásszürke, sima. Az apró rügyek a vesszőkön alul ritkásan, a csúcs felé egyre sűrűbben állnak. 3-8 cm hosszú levelei ép szélűek, kerekdedek, csúcsuk lekerekített, néha kicsípett. A felületüket borító vastag viaszréteg csökkenti a párologtatást. A levelek ősszel csodálatosan színeződnek, sárgára vagy kárminpirosra változnak. A legszebb őszi lombszínű cserjék közé tartozik. A faj hajlamos vörös levelű formák létrehozására, melyek e kertészeti felhasználás számára szelekciós alapot jelentenek. Virágbugái május végén – június elején jelennek meg. Az egyes virágok kicsik, sárgászöldek, jelentéktelenek. A váltivarú virágok között sok meddő is van, melyek még nyílás előtt lehullanak. Kocsányuk viszont virágzás után erősen megnyúlik, a felületükön fejlődő rengeteg szőrképlet miatt a terméságazatnak igen érdekes megjelenést adnak. Emiatt hívja a népnyelv parókafának. Az apró csontártermések terjesztésében ezek a repítőszőrök játszanak szerepet. A fejlődő terméságazat élénk rózsaszínesek vagy sárgászöldek, érés után piszkosfehérre fakulnak.

Kedvező termőhelyen gyors növekedésű faj. Hazánkban Gánt környékén találhatóak meg a legnagyobb, 8-9 m magas példányok, ezek tövének átmérője eléri a 20-25 cm-t.

Dél-Európában, a Földközi-tenger mentén, Kis- és Közép-Ázsiában domb- és hegyvidékeken honos faj. Hazánkban is megtalálható vadon, nálunk van északi elterjedési határa. Tömegesen a Vértesben és a Balaton-felvidéken él, de láthatjuk a Bükkben, a Mecsekben és a Bakonyban is. Meleg fekvésben, meszes vagy dolomitos, törmelékes oldalakon, sziklagyepekben, molyhos tölgyesek szélein, karsztbokorerdőkben jellegzetes.

Fény- és melegigénye meghatározó. Kiváló szárazságtűrő, laza, levegős talajt igényel. A nyirkos, kötött talajokat el sem viseli, gyökerei elpusztulnak. Tápanyagigénye csekély.

Fája élénksárga, finom szövetű, szép megjelenésű, kisebb használati tárgyak faragására ill. berakások készítésére alkalmas. Levelei 5-10 % csersavat, ezen kívül flavonoidokat, illóolajat tartalmaznak. Hatóanyagait finom bőráruk cserzésére, de kozmetikai és gyógyászati célra is használják. Készítenek segítségükkel gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő és összehúzó hatású szereket (pl. fogínyvérzés csökkentésére), valamint gyapjú- és bőrfestéket.

Ökológiai jelentősége nagy. Száraz, sziklás termőhelyeken is megtelepszik, ahol a környezeti tényezők javítása által (árnyékolás, a talaj tápanyagforgalmának segítése) előkészíti a területet más, igényesebb növények számára. Kiválóan alkalmas száraz, meleg rézsűk, erdőszegélyek növényesítésére. Egyik jellegzetes élőhelye, a karsztbokorerdő, számos melegkedvelő állat és növény életterét jelenti.

A kertészetben is szívesen ültetett cserjefaj. Csodálatos őszi lombszínével, érdekes terméseivel száraz, meleg területek értékes növénye. Parkokba, kertekbe, rézsűkre, sziklakertekbe ültethető. Egyes fajtái az egész vegetációs időszakban színes lombúak. A ’Kanárimadár’ magyar szelekciójú, 2-3 m magas, nyáron sárgászöld, ősszel élénksárga levelű fajta. A ’Royal Purple’ szintén 2-3 méteres, sötétvörös levelű bokor. Kicsit kevésbé szárazságtűrő, igényesebb, mint az alapfaj.