30-35 m magasra megnövő fafaj, koronája terebélyes, laza. Kérge idősebb korában hosszanti irányban mélyen repedezett, vastag, kemény. Fiatal hajtásai molyhosak, a molyhosság őszre lekopik. Rügyei kicsik, kúposak, jellegzetesen sallangosak. Levelei változatos alakúak, 8-18 cm hosszúak, lekerített vállúak és hegyes csúcsúak, különböző mélységű karéjokkal. A lemez kifejlődve bőrnemű tapintású, felülete sötétzöld, fonáka molyhos. A lomb ősszel nagyon sokáig fent marad, sőt, a fiatal fák levelei csak tavasszal hullanak le. Termései az első évben csak borsó nagyságot érnek el, és csak a második év szeptemberére fejlődnek ki teljesen. A kupacs kehely alakú, a visszahajló kupacspikkelyek miatt bozontos. A kifejlett makk 1/3-ig vagy mélyebben ül a kupacsban.

Gyors növekedésű, de elég rövid életű faj. Fája kevés cseranyagot tartalmaz, farontó gombákkal szemben nem ellenálló. Ezek 60-70 éves korában általában megtámadják, egészsége ezután gyorsan romlik. Azonban a dél-dunántúli fás legelőkön, ahol szabad állásban nőnek, találhatóak 200 éves példányai is.

Dél-Európában és Kis-Ázsiában honos. Nálunk a Dunántúlon és az Északi-középhegységben, melegebb kitettségben tömeges.

Származásánál fogva fény- és melegigényes. Szárazságtűrő. Meszes és savanyú talajokon egyaránt jól fejlődik

Jól társul más fafajokkal, általában a többi melegkedvelő tölggyel együtt fordul elő. A cseres-kocsánytalan tölgyesek egyik névadó faja.

Fájának műszaki tulajdonságai elmaradnak az egyéb tölgyek ilyen tulajdonságaitól, ezért régebben főleg kiváló tűzifaként hasznosították. A hibamentes cserfa a hordógyártás és a kültéri szerkezetek kivételével azonos célokra alkalmas, mint a nemes tölgyek. a Fűrész-, lemez és farostlemezipar egyaránt használja. Használja a bányászat, a parketta-, a rakodólap – és a koporsógyártás. A sok fahibával rendelkező fafajt keverékanyagként papírfaként is felhasználják. Kedvező fűtőértéke miatt egyik legfontosabb tüzifánk. (Forrás: Molnár S.: Faanyagismerettan c. könyvéből)

Ökológiai jelentősége kiemelkedő. Más fával alig hasznosítható, száraz, meleg termőhelyek re ültethető. Mivel későn hajt ki, és koronája laza, sok fényt enged át, alatta dús cserjeszint alakul ki. A cseresekben több, szintén déli származású növényfaj talál élőhelyet, pl. a királyné gyertyája.

Külföldön több kertészeti fajtája ismert. Az ’Argenteovariegata’ kb. 10-15 magas, gömbölyded koronájú fává fejlődik. Levelei zöld közepűek, a középső részt krémfehér szegély veszi körül. Egyes leveleken alig láthatunk zöld színeződést. Látványos, szép fajta, amely kisebb kertekbe is ültethető. Hasonló termetű a ’Marmorata’. Halványzöld alapszínű leveleit szabálytalanul elhelyezkedő, eleinte élénk, később krémsárgára fakuló foltok-pöttyök tarkítják. A sárga- ill. fehértarka levelek tűző napon könnyen megperzselődnek! Tanácsos az ilyen növényeket inkább félárnyékos, párásabb fekvésbe ültetni!