Tudományos neve Prunus laurocerasus. A rózsafélék családjába (Rosaceae) tartozik.
Legfeljebb 6 méteres magasságot elérő cserje vagy kis fa. Kérge szürke, sima, a fiatal hajtások zöld színűek. Örökzöld, szórt állású levelei 5-15 cm hosszúságúak, elliptikusak. A levélszél majdnem ép, legfeljebb néhány kisebb fog található rajtuk, a levelek vaskos lemezűek, bőrneműek, fényesek. Szép levelein kívül május-júniusban megjelenő fehér, illatos virágfürtjei is díszítenek. Csonthéjas termése gömbölyded, kb. 1 cm átmérőjű, eleinte pirosas, majd éretten fekete, fényes felületű.
A termés kivételével a növény minden része mérgező.
Délkelet-Európában, Törökország területén és a Kaszpi-tenger partján honos, Európába csak a 16. században került be, azóta ültetik. Származási helyétől függően típusai között jelentős eltérések fedezhetőek fel. A déli területekről származó típusok nagyobb termetűek és levelűek, nálunk ezek fagyérzékenyek lehetnek. Az északi típusok alacsonyabbak, levelük kisebb, teleinket jobban viselik.
Kertekben, parkokban gyakran ültetett, kedvelt cserje. Félárnyékos-árnyékos fekvésbe ültessük! A téli tűző naptól feltétlenül óvni kell! Mélyrétegű, tápanyagban gazdag, legfeljebb kissé meszes, üde talajt kíván.
Fajtától függően kiváló szoliter lehet, de nevelhetünk belőle nyírott vagy nyíratlan sövényt, telepíthetjük cserjecsoportba, és virágkötészeti célra, vágott zöldnek is alkalmas.
Kedveltsége miatt nemesítése folyamatos, a kertészeti árudákban nagyon sok fajtája kapható.
Szombathelyi származású a ’Baumgartner’ fajta. Felfelé törő növekedésű, kb. 2 m magasságot ér el. Levelei kicsik. Teleinket jól bírja. Bár elég nagy levelű a 3-5 méterre növő ’Caucasica’ – neve kaukázusi származására utal -, megfelelő termőhelyen viszonylag jó a télállósága. A ’Magnoliifolia’ szintén 3-5 méteres magasságú. Levelei a legnagyobbak. Igényes, eléggé fagyérzékeny. Erénye az ’Otto Luyken’ fajtának , hogy a városi klímát és a meszes talajt is elviseli. Alacsony termetével (1 -1,5 m) sövényekhez kiváló. Kiválóan tűri teleinket a magyar nemesítésű, 1-2 méteres magasságot elérő, tömött bokrú ’Mari’, és a legfeljebb 1 méteres, lassú növekedésű, széles bokrot nevelő ’Piri’. A ’Zöld Szőnyeg’ bokra vízszintesen szétterül, emiatt kiváló talajtakaró, télen kissé érzékeny lehet. Fiatal hajtásain erősen fűrészes leveleket hoz a ’Miki’ fajta. Akár 4 méter magas, tömött bokrot fejlesztő, szoliterként és sövényként is ültethető növény. A 2 méter magas ’Etna’ bronz színnel hajt ki, a levelek széle fogazott. Városi klímába ajánlható. Barabits Elemér nemesítése a ’Barabits Silver’, melynek sárgával tarkázott levelei nagyon dekoratívak. Mint a sárga vagy fehér mintázatú növények általában, ez is kényes az erős napsütésre, a szárazabb körülményekre.