» Erdeink » Arborétumi fa és cserjefajok » Tatár juhar
OldaltérképOldaltérkép   Nyitó oldal Nyitó oldal
Tatár juhar
Tudományos neve Acer tataricum. A juharfélék családjába (Aceraceae) tartozik.
 
Cserje vagy 5-15 méterig növő, áltlában többtörzsű fa. Törzse szabálytalan, sokszor görbe, sima, sötétszürke kéreggel borítja. Koronája ellapuló. A vesszők vörösesbarnák, paraszemölcsösek, gyakran paralécesek. A vörösesbarna rügyek aprók. A levelek viszonylag hosszú nyélen ülnek, 5-10 cm hosszúak, tojásdad alakúak, hegyes csúcsúak, vagy karéj nélküliek, vagy alsó harmadukban két gyengén fejlett karéj található. A levelek széle fűrészes. A lomb ősszel nagyon szépen színeződik, sárga vagy piros lesz. A bugában megjelenő virágok csészelevelei sárgák, a szirmok fehérek. A virágok kétivarúak, illatosak, rovarok porozzák be őket. A nyílás lombfakadás után, május elején - közepén kezdődik. Az ikerlependék termések augusztus végén – szeptember elején érnek meg. A 2-3 cm hosszú résztermések repítőszárnyainak éle szinte párhuzamos. A fiatal, fejlődő termések élénkpirosak, feltűnőek. A magház lapos.
A tatár juhar lassan nő, ám törzse jelentős vastagságot érhet el. A növény hosszú életű, 200-300 éves példányok is ismertek. Nagyon jól sarjadzik.
Eurázsiai származású faj, amely nálunk érti el nyugati elterjedési határát. Általában síkságokon és dombvidékeken él, néha magasabbra is felhatol. A sztyepp- és az erdőssztyepp zóna tipikus növénye. A tatárjuharos tölgyesek jellemző fája, emellett melegkedvelő tölgyesekben, keményfa ligeterdőkben, bokorerdőkben is megtaláljuk. Hazánkban is honos. Hiányzik Nyugat-Dunántúlon és Zala megyében, és csak ritkán találkozhatunk vele a folyók árterén ill.- a Duna-Tisza közén.
A kontinentális éghajlaton belül a melegebb területek növénye. Hajtásai beéréséhez meleg, száraz nyárra van szüksége, de a beérett hajtások jól tűrik a téli kemény fagyokat. A tartós szárazságot is elviseli, de árterek magasabban fekvő részein is megtaláljuk egyedeit. Kedveli az enyhén meszes talajokat. Kis mértékben sótűrő. Fiatalon árnyékban is megél, később fényigénye emelkedik.
Mivel lassú növekedésű cserje vagy kis fa, az erdőgazdaságok nem termesztik. Fája a juharok között a legkeményebb, fafaragásra vagy esztergályozásra használható. Gyakran készül belőle pipaszár. Tűzifaként is hasznosítják. Sarjaiból régebben ostornyelet készítettek.
Jelentős ökológiai szerepe van. Lombja a talajt jól árnyékolja, levelei könnyen bomlanak, ezáltal kedvező hatást gyakorol a talajéletre. Jelenlétével növeli a társulások ökológiai stabilitását. Virágpora és nektárja értékes rovartáplálék.
Mezővédő erdősávok gyakran ültetett növénye. Enyhén szikes talajok fásítására is használható. Díszfaként is kedvelt, hiszen a fiatal termések piros szárnyai és csodálatos őszi lombszíne miatt hosszú időn át szép színhatást biztosít. Jó várostűrő.
 
Oldal nyomtatása

Keresés

Merre ne induljunk?

Korlátozások a Pilisi Parkerdő Zrt. területén

Pilis Bike

Pilisi turistaszállások

Eseménynaptár

www.pilishunting.com

A Passion for Hunting

Hazai Vadász

erdeiszallas.hu

 

Erdőjáró játék

Panorámaképek

Kattintson ide a képek megtekintéséhez
A panorámaképek megtekintéséhez kattintson a képre

Visegrádi Fellegvár

Reneszánsz panoptikum

Környzeti politika